A Barcelona védjegye
A kereskedelemben védjeggyel jelölik az újat, a „találmányt”, amelyet eddig, ilyen formában nem használt senki. Újítás az ilyen, újdonság, eredeti megjelenés.
A mai Barcelonánál is meghatározható a „benchmark”! A stílusa, megjelenése valóban egyedi, még akkor is, ha más csapatok is, például a nagy rivális Real Madrid játékosai is sokat passzolnak, tudatosan mozognak a pályán, szép egyéni megoldások után lőnek gólokat. Így együtt azonban, ahogy a katalán csapat működik, eddig még nem látott, nem leírt jelenség.

Az előző részben az edzői tevékenység fő elemeit tárgyaltuk, Andy Roxburgh, az UEFA Technikai Igazgatója előadásai alapján. A szakember jelképesen „eredményjelző táblára helyezte” a legfontosabb összetevőket, amelyek együttes hatása az edzői tevékenységen keresztül hozza az eredményt. Az edző jövőképe, energiája, intelligenciája, elhivatottsága, embersége további olyan tényezők, amelyek megismerése, megléte, kellő mértékű hangsúlyozása, növelheti az edzői munka hatását, eredményességét a napi felkészítésben.

Andy Roxburgh az UEFA Technikai Igazgatója új távlatokat nyitott az edzői gondolkodásban, értelemszerűen a napi gyakorlati munkában. Pályán maradni csak szilárd szakmai alapokon nyugvó ismeretekkel felvértezve lehet, ami lehetőséget ad birtoklójának a határozott, magabiztos, elkerülhető hibáktól mentes munkálkodásra.
Az edző legtöbbet a játékosaival töltött közös tevékenység folyamatából tanulhat. Ha erre nem készül fel tudatosan, a legapróbb akadályokon sem tud sikeresen továbbjutni. Az edző a csúcson gyakorlatilag úgy érzi magát, mintha állandóan küzdőtéren lenne. A következetes túléléshez rengeteg tapasztalatot kell elraktároznia. A határozott, átgondolt tett, a céltudatos, megfontolt, show műsortól mentes tevékenység hozhat csak tartósan sikeres működést. Ehhez meg kell értenie a híres spanyol közmondás lényegét: „két dolog nem ugyanaz: beszélni a bikákról vagy benn lenni a bikaviadal arénájában”.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Edzőképző Központja továbbképzést tart az UEFA A licenccel rendelkező edzők részére.
Időpont: 2012. február 21. kedd
Helyszín: MLSZ Edzőcentrum Telki, Szajkó u.39.
Jelentkezési határidő: 2012. február 06.
Jelentkezés a mai nappal - február 06.-val lezárva!

A rövid idő ellenére az UEFA Technikai Igazgatója Andy Roxburgh a Szakmai Napok VII. keretein belül világos, rövid betekintést adott az európai szövetség szakmai irányvonaláról, az UEFA edzőképzésről, annak is elsősorban a Pro szintjéről. Bevezetésként „a Futball ma, a Futball business, és a 10 megvásárolhatatlan dolog a futballban” alcímű témákban képet adott a sportág szakmai helyzetéről és a változások jeleiről. Ezután, központi témaként az éledzőkről, azok szerepeiről, személyiségjegyeiről beszélt. Részletesen elemezte a csúcson tevékenykedők jellemzőit, bemutatva aktivitásuk színes skáláját. Sikereik eredőjét a személyiségükben, stílusukban és a betöltött posztjaikban rejlő lehetőségek kihasználása szemszögéből elemezte. Zárásként aktuális témákat bontott ki. A ma vitathatatlanul világelső Barcelona védjegyeit és a futball jövőjének irányait elemezte, végig lebilincselő módon, lekötve hallgatóságának teljes figyelmét.

Minden mondatát élvezték az edzők. Mélyen szántó, őszinte szavak. Tapasztalat, tudás, szakértelem, empátia, intelligencia, magas szintű előadói készség, kedvesség. Mindez együtt ritka egy ember esetében. Elsöprő, magával ragadó, mégis mindig közvetlen előadások a futballról. És mindig a lényegről szóltak. Honlapunk összefoglalja a szakmai előadások anyagait, a kötetlen beszélgetések lényegét kiemelve.

Az elmúlt napokban a futballal foglalkozó sajtóorgánumok – úgy az írott, mint az elektronikus területen – az MLSZ által szervezett továbbképzésről adtak hírt. Ez nem véletlen, hiszen olyan neves vendége volt a konferenciának, aki – utalva a híres film kissé átalakított címére - „Több, mint szakember”. Andy Roxburgh-ról többet kell tudni, mint ami a Szakmai Napok programfüzetében megjelent. Roxburgh sokat tett az európai futballért, hihetetlen életpálya, tapasztalat és aktív tevékenység van mögötte. A Szakmai Napok megnyitóján vendégünk tevékenységét dr. Mezey György mutatta be egy külön kis prezentációban, mely bemutatónak a címe: íme "Andy Roxburgh, az európai labdarúgás szakmai lelkiismerete”.

Kilencvenegy magyar Pro-licences edző továbbképzése zajlott a napokban Telkiben. A rendezvény meghívott előadója, Andy Roxburgh, az UEFA technikai igazgatója. A kimagasló szaktekintély dr. Mezey György meghívására érkezett Magyarországra. A skót edzőfejedelem mestere úgy a gyakorlatnak, mint az elméletnek, volt szövetségi edző, majd kapitány is hazájában, a szakma leginkább az UEFA-ban betöltött szerepe miatt ismeri. Roxburgh 1994 óta az UEFA technikai igazgatója, aki számtalan világversenyen vett részt a szövetség Szakmai és Elemző bizottságának vezetőjeként.

A szakirodalom egyre gyakrabban foglalkozik a törzsizomzat vagy "core" fogalmával és a benne rejlő lehetőségek kihasználásával. A core magházat, valaminek a velejét jelenti. A "body core"-t egyrészről, mint egy belső magot kell elképzelnünk, ahonnan a mozdulatok erednek, másrészről pedig elképzelhetünk egy izomhengert a derekunk körül.
A megfelelően erős, rugalmas és kiegyensúlyozott törzsizomzat jelenti gyakorlatilag az összes mozgás alapját. A törzsizomzat a következő izmokból áll: hasizmok, csípő és medencefenék izmai, és a hátizmok egy része. Szerepük a törzs stabilizálása.

A commmunicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent. Minden élőlény kommunikál. Minősítsünk kommunikációnak minden olyan eseményt, amely során egy egyed kibocsát egy jelzést, amely egy másik egyedet válaszra késztet. Az emberi nyelv elemei szabadon variálhatóak. Az emberi nyelvhasználat szabad, nem kötődik közvetlen kiváltó ingerhez. Az emberi nyelvnek ábrázoló funkciója van. Mai értelemben: információcsere, közlés, tájékoztatás. A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval foglalkozik:

Berzi Sándor Budapesten végezte közgazdasági tanulmányait. Rutinos sportvezető kisebb megszakítással 1979 óta dolgozik a magyar labdarúgásban. Az MTK-VM gazdasági vezetője, majd tíz éven keresztül, 1989 végéig elnökhelyettesként dolgozott. 1989. december 19-ki közgyűlésen az MLSZ történetének 21. főtitkárának választották. 1990-től 1996-ig - két év kihagyás – majd 1998-tól 2006-ig töltötte be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) főtitkári posztját. Nála hosszabb ideig senki sem gyakorolhatta ezt a tisztséget az honi futballszövetségben. 2010 júliusától az MLSZ Elnökségének tagja, alelnök, a Nemzetközi Igazgatóság igazgatója és a Játékvezetői Testület vezetője.

A világ legnézettebb klubmérkőzése volt. Milliárd fölötti nézőszámmal. Színességére jellemző: máshogy látta a szurkoló, a média és a munkájában a tapasztalatokat felhasználni akaró szakember. A Barcelona simán nyert, Mourinho szerint szerencsével. A kispadon ülő sok ilyen mérkőzést él át. Igaz nem 85 ezer néző előtt, túlfűtött atmoszférában, de a forgatókönyv azonos lehet más pályán is. Szerencsés gól az első percben. Nem követi gyorsan újabb. Azután rendeződnek a sorok és rátér a mérkőzés a labdarúgás saját forgatókönyvére. A jobb erőkből álló, kialakultabb csapatjátékot játszó csapat átveszi az irányítást, parádés mélységi bejátszásból egyenlít és biztosan nyer.

Néhány hónappal ezelőtt még több mint hetvenezren búcsúztatták a berlini Olimpiai Stadionban, ma már azonban - a profi labdarúgás befejezése után - edzői pályafutását tervezi a Hertha és a magyar válogatott korábbi kiválósága, Dárdai Pál. Német klubja is mindenben támogatja ez irányú törekvését. Szerződése változatlanul a berlini kék-fehérekhez köti. Munkaadói azonban legfőbb feladatául azt szabták, hogy mielőbb szerezze meg az edzői képesítést.

Terhelés hatására, annak formájától, tartamától, intenzitásától, gyakoriságától függően az egyes szervrendszerek működésében változások jönnek létre. A hosszú időn át (a tényleges játékidő 90 perce alatt) tartó rendszeres fizikai terheléshez a szervek és azok funkciói is alkalmazkodnak. A teljesítmény-élettani vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a fizikai teljesítőképesség mérése mellett az alkalmazkodási folyamatok - anyagcsere, szívérrendszeri stb. – elemzésével hatékony, a játék terhelési igényéből felépített edzésprogramot határozhassunk meg.

A játéktudás a koordinációs és kondicionális bázis egysége. A mérkőzés teljesítésének feltételei: a koordinációs és kondicionális bázis szintje és a helyzetmegoldás készségszintjének magas foka. A kondicionális bázis a mérkőzések eredményes megvívásához szükséges. A játéktudás megszerzéséhez a kondíció segít abban, hogy a játékosok mozgásaikat labdával és labda nélkül, kellő dinamikával, ismételten, tartósan és hosszú időn keresztül eredményesen kivitelezzék.

A stressz nem egyszerű betegség, okozója a rohanó életformánk, a munkahelyi feszültség, a mérkőzés okozta idegeskedés, sorolhatnánk még, hogy mennyi forrása lehet ennek a betegségnek. Az állandósult stressz hatására tüneteink között megjelenik a depresszió és a neurózis, amelyek aztán oda vezetnek, hogy ingerültek leszünk, sorozatban rossz döntéseket hozunk, és ezek mind-mind visszahatnak a munkánkra és a magánéletünkre.

A mozgásnevelés célja és feladata, hogy fokozatosan kialakítsuk és fejlesszük azokat a képességeket, amelyek a gyermekek mozgáskultúráját, mozgásharmóniáját alapvetően meghatározzák. Ezt a feladatot csak aktív mozgástanulással lehet teljesíteni. Fontos, hogy megfelelő célok közvetítésével, komplex tevékenységek rendszerével „vezessük rá” a gyermekek idegrendszerét az új ideg-izom kapcsolatok kialakítására. Az edzések, gyakorlások folyamán a feladat soha sem az, hogy valamilyen fogyatékosságot változtassuk meg, hanem, hogy a tanulásra képes gyermeket hozzásegítsük minőségi változások létrehozására.

A futballban élenjáró országok mindegyikének van sajátos nemzeti stílusa. Ebben a stílusban az adott ország nemzeti kultúrája tükröződik. Az emberek mentalitása, gondolkozásmódja mind-mind megjelenik a játékban. Példaként vegyük a magyar stílust. Csodálatos nemzeti himnuszunkban a "balsors"-ra külön is utalunk. Sajnos ez a futballunkra is jellemző. Többen vagyunk hajlamosak egy-egy vereséget tragédiaként átélni, de sokan közülünk könnyedén átlépnek a kudarcon. Melyik a megfelelő út?

A kapus szerepe feladatkörénél fogva rendkívül fontos. Ő az utolsó ember a csapatban, aki megakadályozhatja a gólt. Igen sok esetben már csak az Ő tudásától, leleményességétől, ügyességétől függ, hogy sikerül-e elhárítani a veszélyt. A kapusjáték történtéből adódóan kezdettől fogva a legfontosabb feladata, hogy testével vagy annak bármely részével megakadályozza a labda kapuba jutását. A szabályok alakulásával ez a feladat egyre inkább bővült. Manapság a kapusnak lábbal is legalább olyan szinten kell tudnia játékba avatkoznia, mint kézzel védenie. Kiemelt feladatként jelentkezik számára , hogy a védés után eldöntse, hogy a lehető legrövidebb időn belül pontosan támadást indítson, vagy taktikai céllal megtartsa a labdát, lelassítsa az ellenfél kezdeményezését.

Gyimes Zsolt évek óta dolgozik labdarúgásunkban. Szakterülete a labda nélküli koordináció felépítése. Amikor dr. Mezey György volt a Videoton vezető edzője, akkor a Vidinél is dolgozott. Annak idején az egyesület honlapján így nyilatkozott a munkájáról, amelyet egyben edzői ars poeticájaként is felfoghatunk. „Hivatalosan koordinációs edzőként alkalmaznak, de a munkámban vastagon benne van a gyorserő-, a dinamikuserő fejlesztés, azaz ilyen értelemben a kondicionálás is.

A futball tanítása során a játék- és mérkőzéshelyzetek elsajátítása a kiindulópont. Ennek a felfogásnak az alapja, hogy a játékos képzésére törekszik, és a játék- és mérkőzéshelyzetek sokoldalú variációit kínálja. Az összes olyan forma, amely nem mérkőzésszerű, természetellenes! Ezért olyan gyakorlatokat kell alkalmazni, melyeknél a technikai, taktikai és kondícionális képzés kiváltja a mentális alkalmazkodást és együtt kerek egészet képeznek.

Fontos feladat egy jól működő utánpótlás egyesületnél a korosztályok közötti átmenetek megteremtése. Ez nem csak a korosztályos képzésre, hanem az alkalmazott játékrendszerekre, illetve felállási formákra is értendő. A Bozsik programban az U13-es csapatok félpályán (min. 40 x 60 m, illetve max. 50 x 70 méteres területen) 8+1-es felállásban játszanak, félpályától érvényes les szabállyal. A 4-3-3-as hadrendre a futball oktatása – tanulása szempontjából alapvetően fontos készülni.

A játékfilozófiánk felépítésében a legfontosabb, hogy képesek legyünk figyelni azokra a "nüanszokra", amelyek eldöntehetik a mérkőzéseket. A játék megy tovább a maga útján. Ha azonban pontosan és igényesen fogalmazunk, meg kell tudnunk ragadni a ma még jelentéktelennek tetsző, jövőbe mutató mozzanatokat, mert ezzel sokat nyerhetünk.  Az európai elit csapatai kiemelkedő játékosaik szerepeltetésén túl - részint az egyéniségükre épülve - új taktikai megoldásokkal igyekeznek előnyt szerezni saját eredményességük érdekében.

A „Mi időnkben” – a ’80-as években - az „1:1” elleni játékok a játszótéren zajlottak különböző tárgyak vagy a lányok elnyerése érdekében. Ma már ez nem mondható el az ifjúság részéről. A mai világban a fiatal labdarúgó palánták a számítógépen oldják meg az „1:1” elleni játékokat. Az ellenfél nem egy hús-vér ember, hanem a billentyűzettel vagy a konzollal vezérelt „valami”. Pedig a játék szellemisége megkívánja, hogy a mindennapi képzésünk során nagy jelentőséget fordítsunk az 1:1 elleni játékokra.

A taktika alkalmazása során a labdarúgóknak tisztában kell lenniük vele, hogy saját maguknak és társaiknak mi a feladata a pályán posztokra lebontva, valamint csapategységenként (védelem, középpályások, támadók). Ezen felül ismerniük kell azokat a nagyobb kreativitást és összehangoltságot, helyes időzítést és pontos kivitelezést igénylő taktikai elemeket, amelyekkel meg lehet törni az ellenfél védekezését, vagy támadását. A 4-3-3-as rendszert alaprendszernek kell tekintenünk, már csak azért is, mivel erőnlétileg és „szervezésileg” sokkal kevésbé terheli meg a játékosokat, mint például a 4-4-2. A védősor itt is kétféle taktika között választhat, vonalban védekezik, vagy egyiküket söprögetőnek hátravonva.

A 4-4-2-es játékrendszer manapság talán a leggyakrabban alkalmazott játékrendszer. Európai topszakemberek szerint kimondottan flexibilis - alkalmazkodó és egyben könnyen változtatható - mivel csak egy csapatrész adott minden esetben: és ez a négy védő. Az előttük lévő középpályások felállása az ellenféltől és a saját csapat stratégiájától függően, edzője váltogatja. Lehet klasszikus a középpályások felállása, (angol módra) vonalban, de lehet középpályás söprögetővel játszani, lehet három középpályással és előttük egy szervezővel. Ugyanez vonatkozik a csatárokra is. Két szélső ék, vagy két belső ék, de lehet egy ék és mögötte egy „bolygó”, vagy árnyék ék.

Róth Antal nemcsak válogatott labdarúgó volt, de "mellesleg" az európai élvonalat is megjárta. A Feyenoord csapatában játszott 1986 és 1989 között. Ez utóbbi évben sajnálatos módon megsérült, és ez véget vetett karrierjének, pedig a hollandok nagyon tisztelték és szerették ellentmondást nem tűrő, szigorú, de feltűnően sportszerű, korrekt védőjátéka miatt. Majd végigjárta az edzői ranglétrát, dolgozott az utánpótlás futballban (Pécs), majd nevelőegyesületének (PMFC) vezetőedzője volt. A Sopron csapatával feljutott a magyar élvonalba. Jelenleg a magyar U21-es válogatott szövetségi kapitánya. UEFA Pro végzettségű edző.

Játékhelyzetnek a játékosra közvetlenül ható környezetet tekintjük, amely meghatározza a játékos cselekvését. A játékhelyzetben a játékos értékeli a saját helyzetét, a társ és az ellenfél helyezkedését, mozgását, a labda pozícióját. A játékhelyzetben a mindenkori környezetet kell a játékosnak, mint csapattagnak értékelnie, és ez nem könnyű feladat. A helyzet értékeléséhez mindenekelőtt tapasztalatra van szükség, olyanra - valójában gyakorlatok élményeire –, amely a folyamatos mozgás és helyezkedés közben jön létre a szüntelenül változó idő-, tér és ritmusszerkezetben.

A futball oktatási rendszerében az érdekes az, hogy minden képzési szakaszban meghatározhatók azok a célok, „előírások” amit az adott szinten a játékosnak el kell sajátítania, de fogalmazhatjuk úgy is, hogy amit az edzőnek meg kell tanítania. Amíg a felnőtteknél kizárólag - természetesen profi szinten - a csapat eredményessége az alapvető követelmény, addig a fiatalok nevelésénél az egyéni fejlődés áll a középpontban.