„Most Wanted” néven a következő négy hónapban rendhagyó kezdeményezést, labdarúgó tehetségkutató programot szponzorál a NIKE. A legjobbak számára a csúcspontot a Ferencváros elleni mérkőzés jelenti majd az Üllői úton. Megtörtént már veled, hogy nagyon jó voltál, és úgy érezted, sok minden múlt volna azon, ha ezt most többen látják? Most lehetőséget adunk, hogy a legnagyobb mesterek figyelő tekintete előtt mutasd meg, mire vagy képes. Neked is fontos, hogy megmutasd magad és nekünk is, hogy észrevegyük a legjobbakat minden korosztályból. Azért, mert eddig nem fedeztek fel, még lehet, hogy te vagy a következő futball legenda, – mi azon dolgozunk, hogy most azok szeme elé kerülj, akiknek a véleménye igazán számít.

A cékla fogyasztása több, mint egészséges a labdarúgónak! A cékladzsúsz fogyasztása erősíti az állóképességet, a testgyakorlatok lehetséges idejét pedig 16 százalékkal növeli. Az Exeteri Egyetem közelmúltban publikált cikke volt az első, amelyben leírták, hogy a céklában lévő nitrát elősegíti a több oxigén felvételét és teszi kevésbé fárasztó az edzés. A kutatók úgy gondolják, hogy a felfedezés érdekes lehet a sportolók állóképességének növelése szempontjából.

Cseppet sem veszélytelen sportág a labdarúgás. A labdarúgópályán elszenvedett balesetek kiváltásához sokszor elég egy hirtelen rossz mozdulat, amelynek során törés, ficam, szakadás, rándulás, zúzódás is kialakulhat. Közös jellemzőjük, hogy mindig azonnali ellátást igényelnek. A labdarúgás világszerte az egyik legnépszerűbb sport. A FIFA-nak, a labdarúgást irányító világszervezetnek jelenleg 203 ország a tagja és csaknem 200 millió aktív játékost képvisel. A női futballisták száma 40 millió. A FIFA orvos csoportja által készített becslések szerint pedig 1000 óra játékidőre 10-35 sérülés esik.

A támadások felépítésének több fontos mozzanata van. A szervezés első fázisa a labdakihozatal. Leginkább a kapustól vagy a hátsó védelmi sorból indul. Pontos adogatásokból - átvételek nélkül vagy átvételekkel együtt felépített passzolásból áll, miközben a középpályások és a csatárok a maguk területén - leginkább a felezővonal környékén és az azt követő 20 méteres sávban - helyezkednek. A szervezés következő fázisa, amikor a labdával „megtámadjuk” az ellenfél bizonyos területeit. Ezek a területek (elsősorban) az ellenfél középpályai mögötti teret jelentik. Ha ide sikerül bepasszolni a labdát - és erre további támadók indulni is tudnak – a védekező csapat középpályásai kénytelenek visszafelé mozgással védekezni, ami pillanatnyi előnyt jelenthet a támadást megindítójának. Kérdés, hogy ezt az előnyt képes-e kihasználni?

Wilhelmus (Wim) Jacobus Koevermans (1960) korábbi neves holland labdarúgó játékos, aki több, mint 340 élvonalbeli mérkőzéssel rendelkezik. Válogatott is volt, tagja volt annak a holland csapatnak - igaz nem játszott a döntőben, - amelyik 1988-ban Európa-bajnokságot nyert. A csapat szövetségi kapitánya Rinus Michels volt, akit egy nyilatkozatában Koevermans fő mentoraként említett meg. Játékos-pályafutása befejezése után edzőként és labdarúgó menedzserként dolgozik. Olyan ismert holland csapatok alkalmazták, mint a NEC Nijmegen, a Roosendaal és MVV Maastricht. 2002 és 2008 között Hollandia korosztályos utánpótlás válogatottjának egyik edzője.

Az edzéseken olyan játékokat kell játszani, ahol a játékosok felismerik azokat a játékhelyzeteket, amelyeket a mérkőzésen is meg kell majd oldaniuk. Minél több megoldást ismernek meg ezekből a játékosok, annál eredményesebb lehet a támadójáték. Ugyanez a megállapítás érvényes a védekezésre is: annál sikeresebben állíthatják meg a támadást a csapatok, minél több játékhelyzetet és annak védő megoldásait, helyezkedési elveket ismernek fel. Eleinte megszabhatjuk úgy a támadók, mint a védők részére, hogy milyen megoldásokat próbáljanak alkalmazni. Később természetesen ezeknek a variációkat is lehet alkalmazni.

A légzőrendszer legsajátosabb működése a gázcsere, amelyben az oxigén és a szén-dioxid vesz részt. A teljesítőképességéről a légzésfunkciós paraméterek segítségével kaphatunk tiszta képet. A labdarúgó játékos számára létfontosságú a légzés és keringés összhangja. A „szakmai tudásán illetve felkészültségén” túl – ami a mi esetünkben a technikai-taktikai és mentális felkészültséget jelenti – alapvető, hogy a TESTE is úgy működjön, ahogyan egy élsportolótól elvárható.
Ahhoz, hogy a játékos úgy az edzésen, mint a mérkőzésen jól teljesítsen, arra van szüksége, hogy a testének minden egyes sejtje hozzájuthasson oxigénhez, ehhez viszont kielégítő légzés és keringés kell. Az oxigén elengedhetetlen a szervezetben lejátszódó „égési” folyamatokhoz. A belélegzéssel a tüdőbe jutó oxigént a vérkeringésnek kell továbbítania. Ezért a feladatért a vörösvértestek hemoglobinja a felelős. Mind a légzésnek, mind pedig a vérkeringésnek egységesen, harmonikusan kell egymáshoz kapcsolódnia, mert csak így tudják biztosítani az élet feltételeit. A tüdők egyébként a légcsere mellett fontos szerepet játszanak a szervezet sav-bázis háztartásának, a vér állandó vegyhatásának (pH-érték) biztosításában.

A levegő összetétele.
A be és kilélegzett levegő összetevői színtelen, szagtalan és íz nélküli gázok.
Ezek a levegők különböző gázok keverékéből tevődnek össze.

• A belélegzett levegő 21% oxigént, 0,04% szén-dioxidot, 78% nitrogént, és néhány tized százalék nemesgázt tartalmaz.
• A kilélegzett levegő körülbelül 16% oxigént, 4,0% szén-dioxidot tartalmaz, a nitrogén és a nemesgázok százalékos aránya csak kismértékben változik.

A nitrogén vegyileg inaktív, semleges gáz, amely normális körülmények között nem befolyásolja a légzési folyamatot. A szén-dioxid az oxidáció élettani folyamata során a sejtekben keletkezik, és a tüdőn keresztül távozik a környezetbe.

Légzésfunkció

A tüdőben lejátszódó gázcserét „külső légzésnek” nevezzük. E folyamat alkalmával nyugalmi körülmények között egy levegővételkor 500 ml levegőt lélegzünk be (légzési levegő), percenként mintegy 14-16 alkalommal, így a légzési perctérfogat (VE) 8 liter. A légzési perctérfogat (VE) növekedését a nagyobb légzési frekvenciával (gyorsabb légzés), valamint a nagyobb térfogattal (mélyebb légzés) érhetjük el.

A légző rendszer teljesítőképességére nyugalmi és terheléses vizsgálatokból következethetünk.

A nyugalmi vizsgálatot a vitálkapacitás (VC) mérése jelenti. A vizsgálat viszonylag egyszerűen kivitelezhető. A vitálkapacitás nem más, mint egy maximális belégzést követő maximális kilégzés mértéke, ez viszont nem azonos a tüdőkapacitással. (A vitálkapacitás értékét egy időben a sporttudományos kutatások illetve mérések kiemelten kezelték, az utóbbi időben azonban, amikor is spiroergometriás mérések technológiája egyre "mélyebb" összefüggéseket tártak fel, kicsit a háttérbe szorult.

A tüdőnek elkülönített levegőterei vannak, amelyek a következőképpen alakulnak.

A légzési levegő (respirációs) 500 ml.
A belégzési tartalék a maximális belégzéskor még felvehető levegő, amelynek mértéke 2000-2500 ml. A maximális kilégzéskor még kilélegezhető levegő a kilégzési tartalék, amelynek mértéke 1000-1500 ml körül mozog. E három levegőfrakció együttesen adja az előzőleg már említett vitálkapacitást, amely felnőtt embereknél mintegy 3500-4500 ml-t jelent. Mértéke természetesen függ a nemtől, a kortól, a testfelülettől. Egy négyzetméter testfelületre vonatkoztatva férfiaknál 2,5 liter, nőknél 2,1 liter a normál érték.

A légzési munkában szerepet játszik a tüdő tágulékonysága, amely a tüdőszövet rugalmas rostjainak és a léghólyagocskáknak az állapotától függ. A tüdőkapacitás és a vitálkapacitás különbségét a maradék levegő (residualis levegő) adja, amely a maximális kilégzés után a tüdőben marad (kb. 1000-1500 ml).

A légzésfunkció során gyakran mérik a maximális akaratlagos légzést nyugalomban és terhelés során. A ventillált levegőt literben adják meg, 1 percre vonatkoztatva. Ezt nevezik percventillációnak. A normális légzéssel 1 perc alatt belélegzett levegő mennyisége, a nyugalmi percventilláció 6-9 liter. Fiatal, átlagos állóképességű emberek maximális térfogattal és frekvenciával 1 perc alatt kb. 100 liter levegőt lélegezhetnek be. Edzettebb labdarúgó játékosoknál ez az érték 150-210 liter is lehet.


Oxigénfelvétel
Ne felejtsük, hogy a szervezet számára a ventilláció csupán eszköz, a cél a sejtek oxigénellátásának biztosítása. Az oxigénfelvételt viszont élettani körülmények között nem a légzés, hanem a keringés határozza meg, és a szervezet munkavégző képességét jellemzi. Az ideális állapot az, ha a rendelkezésre álló légzési térfogatból minél több oxigént tud a szervezet felvenni.

A légzésnek idegi és kémiai szabályozását ismerjük, azonban a valódi szabályozást a központi idegrendszer különböző szintjein lévő légzőközpontok végzik. Ezeket a központokat a vér kémiai összetételének változása és a perifériáról érkező ingerek befolyásolják.

A légzőizmok tevékenységét a gerincvelőből kilépő idegek szabályozzák. Ezek akaratlagos irányítása lehetőséget nyújt a sportban szükséges légzési technikák alkalmazására!

Az agy nyúltvelői részén helyezkednek el a belégző és kilégző központok, amelyeket a vér széndioxid (CO2) tartalma befolyásol. Az agy hídnak nevezett részében szintén a ki- és belégzést szabályozó központok helyezkednek el. Mindezek tevékenységére hatással van az agykéreg, de a tüdőben és izmokban lévő érzékelők is. A légzőközpont legérzékenyebb ingere mégis a már említett CO2 -nyomás emelkedése a tüdőben, illetve következményesen az artériás vérben

Fokozatosan emelkedő intenzitású terhelés során a felső légútak és a hörgők maximálisan kitágulnak. A légzőizmok erőteljes működésének következtében a kilégzés végén a tüdőben maradó levegő mennyisége lecsökken. Erőteljesebben húzódik össze a rekeszizom is, nő a légzés mélysége. A terhelés kezdetén az oxigénfelvétel és a PO2 (a CO2 parciális - helyi- nyomása) az intenzitással egyenes arányban nő, azonban egy - az adott sportolóra jellemző - intenzitás fölött egységnyi oxigén belégzéséhez nagyobb ventiláció szükséges, a ventilált levegő mennyisége meredeken emelkedik. Azt a pontot ahol a linearitás megszűnik, nevezzük légzési küszöbnek.

Gyermekek VO2max abszolút értéke lényegesen alacsonyabb, mint a felnőtteké, azonban a testsúlyhoz viszonyított időegységnyi relatív aerob kapacitás (VO2max ml/tskg/min) mérésénél fiúk esetében nem észlelhető különbség, sőt lányoknál kissé magasabb is felnőtt nőkhöz viszonyítva. A maximális oxigén felvétel arányos a sportoló fiatal biológiai érettségével, a testtömeggel és a testmagassággal.

A maximális oxigén felvétel kb. 12 éves korig mindkét nemben azonos mértékben nő, ezután a fiúknál tovább növekszik 18 éves korúkig, lányoknál azonban 14 év után már nem növekedik. Az arerob kapacitás növekedésének oka az oxigénszállító képesség és az energiaszolgáltató folyamatok kapacitásának fejlődése.

Bár többen tagadják az aerob kapacitás edzéssel történő fejlesztésének lehetőségét a serdülőkor előtt, az újabb kutatások azonban állóképességi edzést követően 5-18%-os növekedésről számoltak be. Mégis sportélettani szempontból nem tekinthető egyértelműen tisztázottnak, ebben az életkorban milyen mennyiségű és minőségű edzés szükséges a kardiorespiratorikus állóképesség fejlesztéséhez.
Vagyis a serdülőkor előtti állóképességi edzések hangsúlyozott végeztetése teljesen felesleges!
A serdülőkor előtt az anaerob kapacitás is alacsonyabb ebben a korosztályban, aminek oka a cukrokat lebontó (glikolitikus) enzimek csökkent aktivitása. A pubertást követően az anaerob kapacitás javul, aminek oka a hím nemi hormon (tesztoszteron) termelés beindulása.
 

Játékunkban a passzjáték az alapot, az összjáték viszont a játék egy magasabb szintjét jelenti. Aki a labdarúgás igazi szeretőjeként és szakértőjeként közelíti meg a futballt, annak nemcsak az egyéni megoldásokból esett gólok, cselek, lövések jelentik a játék igazi szépségét, hanem azok a közösségi megoldások, amikor a játékosok egymás gondolataiból építik fel a helyzetet és szinte az utolsó pillanatokban dől el, hogy góllal, vagy gól nélkül fejezik be a támadást, vagy a másik oldalról nézve a védőjátékosok magas fokú koncentrációjukkal és önfeláldozásukkal mentenek. Az előző fejezetünkben azt írtuk, hogy „célszerű a játékosok felkészítésében az összjáték minden elemét életszerűen gyakorolni.”

A jó edzés ismérveiről már több anyagot adtunk közre. Elsősorban az utánpótlásban dolgozók számára adtunk ötleteket, tippeket.  Ezeket a gondolatokat nem receptként kell átvenni, hanem olvasni, értékelni és beleépíteni a napi munkánkba. Nem szabad elfelejteni, hogy a futball nem tudomány, hanem gyakorlat. Vannak tanulható ismeretek (a különböző kötelező edzői tanfolyamok és az egyéni képzés lehetősége révén) és vannak tapasztalati ismeretek, amelyek a gyakorlatban szerezhetőek meg. Ez utóbbi két területen jelentkezik.

Etikai Kódex a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián. Kétségtelen, hogy a fiúk életében a sport, ezen belül a futball komoly szerepet játszik. A legfontosabb nevelő hatása, hogy biztosítja számukra a valahová tartozás érzését, biztosítja személyiségük formálódását, önbecsülést ad. Éppen ezért nagyon időszerű kérdés merül fel az edzőben, ha arra keresi a választ: hogy: miként nevelje a fiatal játékosait? Mire van szükségük, ahhoz, hogy a „választott hivatásukban” sikeresek legyenek, illetve milyen tulajdonságokat kell megpróbálnunk a fiúkba plántálni? Józan tanácsokra, letisztázott szabályokra van szükség, amelyek elsősorban nem határokat, kereteket jelentenek a srácok részére, hanem lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fiatal kiismerje magát (nagy betűkkel kiemelve) az ÉLETBE vezető úton. A közvetlen futball szakmai ismeretek átadásán túl az edzőnek a célja csak az lehet, hogy erős, jó érzésű fiúkat neveljen.

3:3 és 4:4 elleni játékok
A termi játékokat alapvetően két fő csoportra oszthatjuk. Az egyikbe a labdatartó játékok tartoznak. A másik főcsoport létszámfölényben felépített, mondhatnánk „kijátszó” játékok. Erről a termi játékok sorozatunk 3. részében ejtünk szót, amikor is a 3:2, 4:2 elleni játékhelyzetet mutatjuk be. A labdatartó játékok alapvetően abban különböznek az úgynevezett „cica” játékoktól, hogy két lehetőleg egyforma képességű csapat csatázik egymással a labda birtoklásáért. A legfontosabb szempont, hogy minél tovább, minél hosszabb ideig próbálják meg a labdát tartani – helyváltoztatással, adogatással, labdafedezéssel, átvétellel stb.

A maga nemében egyedülálló vizsgálat. A napi élet idegeskedései során sokszor érzünk a szívünk tájékán szorítást, testünk remeg, erősen verejtékezhetünk. Ezek a tünetek azt jelentik, hogy szervezetünk erőteljesen reagál a környezeti hatásokra. A szívet, mint központi szervünket a legérzékenyebben érintő probléma a stressz. A szív ingerületképző-, és vezető rendszere az autonóm, vegetatív idegrendszer hatásaként reagál érzékenyen a szervezetet érő belső és külső stressz-hatásokra. Ezek a hatások a hőmérsékletváltozástól kezdve az érzelmi izgalmakig mind-mind befolyásolják a szív ingerképzését és vezetését, ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a szívmunka hatásfokához.

A kezdő labdarúgókkal foglalkozó edzőkollégák rendszerint jelentkező problémája, hogy hogyan, milyen rendszerben állítsák fel játékosaikat a pályán, hogy jól működő csapatként működhessenek. Vagyis a játékosok elhelyezése a pályán az egyik legnehezebb, ugyanakkor a legkönnyebb edzői feladat. Miért vetődhet fel a kérdés? Részint azért, mert alapvető futball játékelméleti ismeretekre van szükség, mely részint tanulható - tanítható - másrészt feltételezi az illető edző játékos múltbéli tapasztalatait, ismereteit.

A felcsúti Szakmai Napokon az edzők megismerkedhettek többek között a gyakorlópálya lehetőségeivel, ahol dr. Mezey György mutatta be, hogyan lehet és kell egyénileg fejleszteni a játékosokat. Az interaktív edzésen, amely igen jó hangulatban telt, az is kiderült, igen apró dolgokra is oda kell figyelnie a trénernek. A Szakmai Irányító Testület Elnöke zárszóként elmondta: „Azt hiszem igen értékes két nap van mögöttünk, amelyre hihetetlen aktivitás volt jellemző. A sikerességnek azonban, a jó társaság mellett, az is volt a titka, hogy a Puskás Akadémia tökéletes hátteret biztosított nekünk. Köszönet érte!”

Neves kapus volt. A szakmát jól ismerőknek nem kell bemutatni. Pályafutására az a szó illik a legjobban, miszerint a hihetetlen! Játékos pályafutását ugyanis 1978-1995-ig egy klubban játszotta le. 17 év a Celtic Glasgow-ban. Ezt nem kell magyarázni. 483 élvonalbeli mérkőzés! Többszörös skót bajnok és kupagyőztes. Játékos pályafutása alatt 80 alkalommal volt válogatott. Karrierje fénypontja az 1988-as Európa-bajnokság azon mérkőzése, amikor Stuttgartban 1:0-ra nyertek Anglia ellen. Népszerűségének elismeréseként Írországban például 2002-ben bélyegen is „kiadták”. Weblapunk egy régebbi cikkében már említettük. Számtalan szakmai konferencia és szimpózium szervezője.

December közepén volt az a két napos szakmai továbbképzés, amelyet a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián tartottak az ottani edzőknek, illetve a társegyesületek szakembereinek. A Puskás Akadémia megadta a módját annak, hogyan fogadja a partneregyesületeit. Színvonalas program, neves előadók, professzionális körülmények, ezek jellemezték a felcsúti szakmai napokat. A közel 30 fő nemcsak az elméletet hallhatta, de gyakorlatban is megnézhette, kipróbálhatta mindazokat a fogásokat, praktikákat, amelyekről szó esett az előadásokon. A helyszínen résztvevők egyöntetű véleménye szerint „nagyon kreatív” társaság gyűlt össze, s ez még inkább hozzájárult az ott töltött két nap sikerességéhez.

A mai futball egyik kiemelten kezelt problémája: hogyan tudja a labdát birtokló csapat megbontani az ellenfél „felállt” védekezését? Az alapvető cél elsősorban nem a létszámfölény kialakítása bizonyos pozíciókban, hanem - mindenekelőtt - a gólhelyzet kialakítása. A megoldás: az egyéni tudás (tehetség, zsenialitás és képzés) mellett a játékosok közötti összjáték szintjét kell minőségileg emelni.

Sokféle rúgófalat ismerünk. Valamennyi nagyszerűen fejleszti a technikát, tökéletesíti a labdakezelést, fokozza a lövő erőt, javítja a reakcióképességet. Azt is mondhatjuk, hogy a játékos számára ideális, fáradhatatlan edzőtárs (!) Segítségével nemcsak egyszerű, hanem összetettebb gyakorlatok is alkalmazhatók. A legsegítőkészebb „társ „ az edzésben. Segítségével megállás nélkül – akár „órákon” át lehet gyakorolni. Igaz a falról visszapattanó labdával kapcsolatban meg kell említeni, hogy „nincs” ritmusa. A fal nem képes lelassítani a labdát, mint ahogy nem képes felgyorsítani sem. De a fizika törvényei alapján a passzolás szögével egyező szögben visszaadja számunka a játékszert. Ez egy olyan tulajdonsága, amelyet a készségfejlesztő gyakorlásoknál jól ki tudunk használni.

Elöljáróban: nem akarunk senkit sem ijesztgetni, csak egy amerikai kutató csoport által publikált igen érdekes - és olvasmányos - anyagra hívnánk fel a figyelmet. A témát illetően régebben így írtunk: „A colorádói egyetem megtette az első lépést a rejtély megfejtésére. Elkerülhetők a tragédiák! Az élsportban és a tömegsportban egyre gyakrabban szembesülünk megmagyarázhatatlan tragédiákkal. Sportorvosok vitatkoznak és tanácstalanok. Z. G. halálakor a riporterek láthatóan azt sugallták, hogy nem megfelelő orvosi ellátása miatt történt a tragédia. Az ottani sportorvosok pedig nem tudnak csak magyarázkodni. A szokásos vizsgálatokat elvégezték, figyelmeztető jelet nem találtak, a boncolást végző orvos tudja csak megállapítani a halál okát. Vagy ő sem.” A legutóbbi futballista tragédiák után senki nem lett okosabb, mi történt. És hogyan lehetne megelőzni, hogy ne ismétlődjön.

Az angol labdarúgás egyik kiemelkedő alakja. A Sir Trev. A Trevor nevet ő emelte lovagi magasságokba. A legelegánsabb, a legintelligensebb, a leghűségesebb, a legbeérkezettebb és általában véve  „A Trevor”. A hatvanas évek West Ham Unitedjében nevelkedő Trevor Brooking a futball mellett nem hanyagolta el a tanulmányait, amit az is bizonyít, hogy két diplomát is szerzett, méghozzá gazdaságtan és számvitel tantárgyakból, így saját bevallása szerint, ha nem futballista, akkor megbízható könyvelő vált volna belőle. Ez a kimagasló szakember, mint az FA (Angol Labdarúgó Szövetség) fejlesztési igazgatója a közelmúltban az angol futball oktatási módszereivel kapcsolatban ezt nyilatkozta: