A labdarúgó játékos felkészülésében (a 6-21 éves korig történő képzési folyamatban) és a felkészítésben pl. profi játékos esetében a folyamatos mérkőzésekre készülésben a legfontosabb szempont és edzői (!) feladat, hogy a játékos soha (!) ne süllyedjen vissza a „szürke”, cél nélküli hétköznapokba. Ha belesüllyed, akkor lemondhat a vágyairól, terveiről. Egy pályafutás felépítése, egy mérkőzés győztes megvívása sokszor nem is a képességektől vagy a lehetőségektől, hanem attól függ, hogy az edző - szakmai vezető, nevelő – miként tudja ébren tartani a lelkesedést, a pozitív lelkiállapotot.

A profi edzőnek a mérkőzésekre való felkészítés, készülés az edzői szakmai csúcsát jelenti. Az európai topedzők közé „örökösen” tartozó Ottmar Hitzfeld így nyilatkozott: „Mindig csak a következő mérkőzésre gondolok, különleges esetben maximum fél évre vagyok hajlandó tervezni. Ez mindig is így volt, ez az én védőpajzsom. Erre azért van szükség, mert minden egyes nap a túlélésért küzdök. Fogalmam sincs, hogy meddig vagyok edző, mikor kapom meg az elbocsátó szép üzenetet. Utóbbival igazából nem is szabad foglalkozni, mert nem akarok kétséget hagyni a munkám felől. Mindig és mindenkor bizonyítani akarok a munkámmal és a játékosaimmal együtt”

A vezető edzők és asszisztens edzők kapcsolata talán az egyik legfontosabb humánerő és szakmai kérdése lehet elsősorban hazánk labdarúgásában. A világ élvonalában kevésbé, hiszen ott teljesen le vannak fektetve a szerepkörök. Nemcsak a szerződések szerint, hanem a labdarúgó játékosok felkészítésének a struktúrája szerint is. A klubvezetők nem akadékoskodnak az edzők szerződtetésében, tudják, hogy az egyes szakterületekre személyre szabott szakemberekre van szükség, akiket részint meg kell fizetni, másrészt szerződtetni kell, mert munkájuk alanya a klub legnagyobb értéke: a játékos.

Kis kitérővel mutatjuk be a „Mourinho féle” taktikai táblát. Azért is érdemes egy másik oldalról a témához közelíteni, mert „szokás” szerint ezen területen magyar illetőségű szakember a vezető „mágus”, úgy Európában, mint a világ minden más területén. Mondhatnánk a szürkeállomány nálunk van …

A digitális technológia sportban történő alkalmazása olyan kérdés, amely már több éve foglalkoztatja a sport világát és amelynek - bármely más újdonsághoz hasonlóan - bírálói és hívei egyaránt vannak. A Dél-Afrikában megrendezett futball-világbajnokság is megmutatta, hogy még a FIFA, azaz a világ legnagyobb sportszövetsége berkein belül is - amely szervezet igencsak ellene volt (van) a digitális technológia felhasználásának - a játékvezetői kar fontolgatja, hogy változtat, hogy megőrizze a sportág és a játékvezetői döntések hitelességét. Bár a digitális technológia használatát nem vonják kétségbe, mégis a mérkőzéseken nem kívánják hasznosítani …

Hihetetlen pályafutása alatt mindent elért, amit egy edző begyűjthet. Ráadásul egy helyen.
Életpályája az elmúlt 32 év belső vívódásait tükrözi. Így alakította ki azt az ars poétikát, melyet az alábbiakban fogalmaztunk meg és összesítettünk, amikor Magyarországon járt.
„Légy sikerorientált.
Minden körülmények között csak a csúcsra való törekvés jellemezzen.
Az első számú vezetőnek mindig elemeznie kell a helyzetet. A győzelmek mellett vannak kudarcok, vereségek a pályán. Mind a kettőből lehet és kell tanulni.

A Manchester United–Chelsea rangadón eldőlt az angol bajnoki cím sorsa. A Premier League tabelláját vezető hazaiak 2:1 arányban legyőzték a londoniakat, így már két fordulóval a szezon zárása előtt 6 ponttal vezettek. Fergusont nem szükséges bemutatni, mert eredményeivel, felkészültségével és gondolataival az egyetemes labdarúgás örök Mestere. Gondolataiból sorozatban idézhetnénk, mi most az alábbit választottuk: „Ha vezeted a tabellát, nyugodt lehetsz afelől, hogy valamit jól csinálsz. Mi, azt hiszem mostanában sok mindent jól csinálunk."

A Mester szakmai alapelvei:

"A futball egyszerű játék, csak futni kell, meg passzolni."

Az UEFA instruktoraként az ír válogatott és a Celtic egykori kiváló kapusa, Pat Bonner meglátogatta, egyben ellenőrizte az MLSZ Edzőképző Központ VI. UEFA Pro tanfolyamát. Bonner úr azért jött Magyarországra, hogy a Magyar Szövetség diploma és licenckiadási jogát meghosszabbítsa. A tanfolyam első két napján az előadások és a gyakorlatok minden percét a hallgatókkal töltötte, majd egy órás prezentációjában mintegy útravalót is adott a leendő Pro-s kollégáknak.

A Vidi edzés megtekintése után nyilatkozott a pepsifocinak és a vidi.hu-nak is.
„Örömmel tekintettem meg a tréninget és világosan láttam, hogy nem véletlenül áll a Videoton a magyar bajnokság élén.

A sikeres edzői munka sikeres embert is jelent? Vajon, ha több száz embert megkérdeznénk, hogy „mi a siker”, mi lenne a reagálás? Van egy olyan érzésünk, hogy legalább százféle választ kapnánk. Biztos, lenne aki azt mondaná: „ha gazdag lennék, vagyis temérdek pénzem lenne”. Más  azt tartaná sikernek, „ha ismert lenne”, megfordulnának utána az utcán, ismeretlenek megszólítanák. Ismét más úgy határozná meg, hogy „a cél felé haladva, az akadályok leküzdése fölött érzett öröm”. Megint más azt tartaná sikernek, „ha a tevékenységét elismernék”.

A Fulham Football Club London délnyugati részének futballcsapata. 1879-ben alapították, tehát 2004 volt 125 éves a klub. Jelenleg az angol labdarúgás legmagasabb osztályában, a Premier League-ben szerepel. A Fulham a legrégebbi londoni profi klub (létezik egy Gray Wanderers nevű csapat, melyet 1860-ban (!) hoztak létre, de az félprofi státuszban van). Az 1960-as évek legnagyobb részét az élvonalban töltötték, de komolyabb sikert máig nem értek el. 1975-ben, másodosztályúként bejutottak az FA Kupa döntőjébe, de kikaptak a West Ham Unitedtől. Az 1990-es évek közepén egy rövid időszakot a negyed osztályban (!) is eltöltöttek, de a 2000-es évek elejére látványosan megerősödtek.

Sok „hétköznapi” ember nehezen szánja rá magát arra, hogy az egészségét érintő kérdésekben szakszerű segítséget kérjen, orvoshoz forduljon. Ez részben érthető is, hiszen minden, a testünkkel kapcsolatos problémát legbelsőbb személyes ügyünknek érzünk, amit nem szívesen osztunk meg egy idegennel. Ehhez jön még az ismeretlen vizsgálatoktól való szorongás is, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a halogatást válasszuk, vagy környezetünk (családtagok, szomszédok...) laikus tanácsaira hagyatkozzunk. Pedig fontos lenne szem előtt tartani azt, hogy vannak olyan állapotok, amelyek eleinte semmilyen panaszt nem okoznak, mégis veszélyeztetik egészségünket. 

A tapasztalat: az embernek a külvilágra való gyakorlati ráhatása alapján felhalmozódott ismeretek összessége, e ráhatás észleleti, gondolati eredménye, a külvilág érzéki tükröződése. A tapasztalat nagyon sokféle szintű lehet, az ösztönöstől a tudományos tapasztalatig. A tapasztalat alapján tárulnak föl a dolgok, jelenségek összefüggései, törvényszerűségei. Nagyon fontos szerepet játszik a haladásban, az elmélet és a gyakorlat fejlesztésében. A tapasztalati tanulása egy aktív fejlesztési út. Például az edző a tudást nem egy külső oktatótól kapja, hanem a saját próbálkozásának a feldolgozásából kapja.

Az edző fontos személy a játékban, ő felel az edzésért és a csapatért a meccs alatt. Mintegy a saját képére is formálhatja a játékosait. Az edzők egyedi képességüket használják, hogy ösztönözzék a játékosokat pályán kívül és belül (az edzéseken) egyaránt. A tehetséges edző magas vezetői képességgel rendelkezik és tudja a megfelelő módszereket, amivel a fiatal és az idősebb játékosokat gyorsan és eredményesen edzheti.

Arsene Wenger, Sir Alex Ferguson, Louis Van Gaal, Rafael Benitez, Giovanni Trappatoni, Rinus Michels, Carlos Alberto Parreira, Otto Rehhagel, Luíz Felípe Scolari, Ottmar Hitzfeld, Roy Hodgson, Marcello Lippi, José Mourinho, Vanderlei Luxemburgo, Fabio Capello. Fantasztikus lista. A ma és a tegnap sztáredzői. Nem önkényesen lett összeválogatva. Ezek a topedzők több, mint egy évtizeden keresztül segítették Andy Roxbourgh szakmai munkáját, konferenciákon vettek részt, előadásokat tartottak és az 1997-től megjelenő The Technician lapnak is folyamatosan nyilatkoztak. A sztáredzőkre a kreatív gondolatok a fő jellemzők, amelynek az alapja a felkészültség és a bölcsesség és a tapasztalat.

A Champions Magazine a közelmúltban cikket közölt José Mourinhoval, a sikeredzővel. Lehet szeretni vagy nem Mourinhot, de Ő olyan vezető, akinek a véleménye fontos. Legutoljára is „érdekesen fogalmazott”. „Nem szeretem az olasz focit és engem sem szeretnek itt” – utalt a szövetséggel, és a helyi médiával való viszonyára a szókimondó portugál. Tudni kell róla, hogy immáron két éve ül az Internazionale kispadján és bár tavaly bajnokságot nyert a milánóiakkal, nem csinál titkot abból, hogy előbb-utóbb szeretne visszatérni Angliába. Mourinhót rendszeresen megbüntetik legutóbb három meccsre szóló eltiltást, és súlyos pénzbüntetést kapott, mert kritizálta a bírót.

A maga nemében egyedülálló vizsgálat. A napi élet idegeskedései során sokszor érzünk a szívünk tájékán szorítást, testünk remeg, erősen verejtékezhetünk. Ezek a tünetek azt jelentik, hogy szervezetünk erőteljesen reagál a környezeti hatásokra. A szívet, mint központi szervünket a legérzékenyebben érintő probléma a stressz. A szív ingerületképző-, és vezető rendszere az autonóm, vegetatív idegrendszer hatásaként reagál érzékenyen a szervezetet érő belső és külső stressz-hatásokra. Ezek a hatások a hőmérsékletváltozástól kezdve az érzelmi izgalmakig mind-mind befolyásolják a szív ingerképzését és vezetését, ugyanakkor szorosan kapcsolódnak a szívmunka hatásfokához.

Folytatjuk Andy Roxbourgh riportjának közlését, melyet az UEFA szakmai lapjában a Technicianban olvashatunk. Bevezetőként Alessandro Del Piero gondolatait idézzük a két edző személyével kapcsolatban. Hogy mi a különbség kettőjük között? Szinte semmi. Nagyszerű edzők mindketten, nincs túl nagy különbség köztük. Még ha a legtöbbször másként is játszatják a csapataikat és ha különböző módon igyekeznek is hatni a játékosaikra.

Kisebb-nagyobb, erősebb-gyengébb stresszhatások mindenkit érnek. Véleményünk és személyes tapasztalataink szerint állítjuk, hogy a labdarúgó edzők (még utánpótlás szinten is!) különösen veszélyeztetettek ilyen szempontból. Ők azok, természetesen számos szakma, hivatás képviselői mellett, akiknek mindennapjaiban a stressz kézzelfoghatóan jelen van. Meglehetősen gazdag szakirodalom foglalkozik az edzői stressz-szel, illetve a stressz-szel való megküzdés hatékony módszereivel.

Az olasz foci „mindigis"  az egyetemes labdarúgó kultúránk alapjaihoz és meghatározó tényezőihez tartozott. Nem hisszük, hogy szakembereink bármelyikének magyarázni és bemutatni kellene azokat a szakmai fogalmakat: hogy „catenaccio”, kockázatmentes játék, sok ütközés, sok párharc, küzdelem az utolsó percig. Ugyanakkor a játékosság alapkövetelményéből indulnak ki. Nagy játékos egyéniségeik és nagy edzőik vannak, akiknek a filozófiáját szerte vitték a világban.

A hollandok legendás labdarúgója, Johann Cruyff lett Katalónia labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya. A spanyolországi autonóm közösség sportági szövetségének közleménye szerint a 62 éves szakembert a közeljövőben mutatják be. Cruyff edzőként már dolgozott Spanyolországban, a Barcelona mestere volt 1988 és 1996 között.

A futballcsapat sorsa sokszor azon múlik, hogy a folyamatos napi döntések, az egymást követő lépések mennyire visznek a kitűzött cél felé. Azok az edzők, akik e napi döntéseket hozzák, tisztában vannak ezzel a felelősséggel. Amikor az edző döntést hoz, csak magára számíthat, na meg azokra az eszközökre, amelyek a rendelkezésére állnak. Sokszor mondják a kollégák a médianyilatkozataikban, hogy „megéreztem …” Vajon tényleg létezik „hatodik érzék”, amikor az intuíciójára - a megérzésére - hallgat az edző?

A világ futballjára alapvetően az a jellemző, hogy állandóan változik. A állandó változás feltételezi a folyamatos elemzést, tervezést és a gyakori döntéshozatalt. A döntés nem más, mint folyamatos cselekvés, amely szervesen kapcsolódó tevékenységekből áll. Ezeket a tevékenységeket vezetési funkcióknak nevezzük. Gondolatmenetünkben nem a játékhelyzetekben való döntési helyzeteket helyezzük előtérbe, hanem az edzők, vezetők általi döntések felelősségét szeretnénk kiemelni. Reméljük, hogy azok a vezetők (elnökök, igazgatók) és edzők, akik a döntéseket hozzák tisztában vannak azzal a felelősséggel, amit a sors rájuk terhelt illetve, amit a pozíciójuk elfogadásával elvállaltak. Hogyan is mondja a latin mondás: „Navigare necesse est”, vagyis „Mindenkinek döntenie kell!”

Beszámoló Nagy Mihály (UEFA Pro) angliai útjáról.
Elöljárójában annyit, hogy nagyon sajnálatos esemény miatt változott a látogatásom időpontja, hiszen eredetileg január végén mentem volna. Indulásom előtt néhány nappal történt Kádár Tamás lábtörése. Az angliai klub hivatalos honlapja arról számolt be, hogy 19 éves védője a Sunderland elleni tartalékbajnoki utolsó percében egy nagyszerű mentés után sérült meg. Így jobbnak láttam elhalasztani az utazást. A látogatásom célja egyrészt az volt, hogy megnézzem Tamást hogy él, hogy dolgozik, másrészt szerettem volna belülről látni az NUFC-t.

Weblapunk egyik sikeres sorozatának a címe "Az edző kulcsszerepe" (I-VI.) volt. A legnagyobbak véleményét adtuk közre. Komoly érdeklődésre tartott számot, magas olvasottságot hozott a számunkra, ami nem is csoda, hiszen olyan edzői nagyságok gondolatait közvetíthettük, mint Louis Felipe Scolari, Giovanni Trapattoni, Marcello Lippi, Ottmar Hitzfeld, Arsene Wenger, Fabio Capello, Roy Hodgson, Rafael Benitez, Jürgen Klinsmann. A gondolataik tisztasága útmutató lehet minden nemzetközi és hazai futballedző számára. A napokban került napvilágra a hir, hogy az AC Milannal mindent elérő Carlo Ancelotti a világ másik világhírű klubjának a kispadjára „ült át”, a Chelsea edzője lett. A vele készített interjút közöljük, (Samsungsport.hu) kiemelve a futballt érintő szakmaiságot.

„Senki sem születik vezetőnek, hanem azzá válik.”
Az előző részben a jó edző ismérvei közül említettük a kommunikatív képességet, a lelkesedést (az állandó pozitív hozzáállással együtt), a munka és a teljesítmény ellenőrzés kihangsúlyozásának a képességét, a nyugalom jelentőségét és a csapatépítési képesség fontosságát. Mielőtt további „szükséges” képességeket említenénk, tegyünk egy kis kitérőt a jó vezető kiválasztássának területén.

Az edzőknek elengedhetetlen az önismeret.
„Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.” (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg)
Fontos terület, mert csak így tud valós képet kapni az edző, hogy milyen helyzetben van és mire számíthat a munkáját illetően. Van olyan egyáltalán, hogy jó edző? Vagy csak két kategória van: a „mai nap sikeres/bukott edzője” vagy a „holnapi nap sikeres/bukott edzője”. Tényleg ilyen egyszerű? Nem, ez sokkal összetettebb kérdés. Nagyon nehéz téma, ezért a teljesség igénye nélkül adjuk közre gondolatainkat.

A futball nem tudomány, hanem gyakorlat
A legnagyobb veszélyt az áltudományok rohama jelenti a sportág számára. Az állandóan homlokukat ráncoló, látványosan jegyzetelő edző a médiának, a vezetőknek játszik. Hát még azok, akik az újságok hasábjain papolnak, „mélyinterjúkat” adnak, gondosan borzolva, zselésen úgy, hogy még egy valamire való csapat kispadján nem ültek végig egy szezont.

A baj az, hogy ezek az önmagukat népszerűsítők egyre nagyobb számban lepik el a sportágat, „nyomják” az extenzív és intenzív intervall témáját, na meg a ppt tréning módszerét és minden marhaságot, amire a sportágnak nincs szüksége. Ami kellene: emberi megértés és empátia a gyerekekkel való foglakozáskor, lényeglátó szakértelem felnőtteknél – ez hiánycikk többségüknél.

A lényeglátás művészete
Alig egy hete indítottuk sorozatunkat, ellentételezéseként a hazai média világában terjedő futball semmit mondásnak. Jeleztük: érdemi ismeretek átadása, figyelem felkeltés helyett ugrasztás folyik. Haverok „igazságának” fényezése. Kedvencek futtatása. Lényegtelen hatásvadászat. Jól mutatja ezt a Fehérváron leszerepelt játékos sztárolása (nyilván mindenki hülye, aki egy ilyen ászt elküldött), na meg a levél a piramisok árnyékából: az eddig magasztaltak sározása - a dolgokat rendbe tevő részéről.

Nagy egyéniségek gondolatai
Meg kell ismerni a legnagyobbak nézeteit. Ez alakítja a saját meggyőződést, munkamódszert, önbizalmat és edzői filozófiát. Ennek a szilárd, de befogadó belső erőnek és hitnek óriási szerepe van az edző napi munkájában. Milyen szakember (?) az, aki ma Ancelotti, holnap Mourinho, később Benitez és Ferguson utánzata akar lenni?!

Nagy egyéniségek gondolatai
Sorozatunk legújabb részében Fabio Capello és Roy Hodgson beszél az edzők számára fontos kérdésekről. Ők is világosan, tisztán és egyszerűen beszélnek. Semmi ködösítés. Persze a hátuk mögött több száz magas szintű mérkőzéssel a kispadon - tehetik is. Különösen fontos most a tiszta hang, amikor a hazai pályákon többnyire média futball folyik! Ezek az elismert szakemberek azért nem ködösítenek, mert nincs szükségük rá.