A körítés olyan, mint a nagyoknál. Egymással szemben felsorakozva pacsizás a meccs elõtt, kitörõ öröm a góllövõ részérõl, bosszankodás, ha nem sikerül egy csel vagy lövés. A szurkolók (szinte egytõl egyig rokonok vagy ismerõsök) is kellõképpen fanatikusak és persze nem mindig tárgyilagosak
Egyszerre több pályán folynak a meccsek, az idõjárás is kedvezõ: - Nagyszerû kezdeményezés ez az OTP Bank és a MOL Rt. által támogatott  Bozsik Akadémia, még tovább kellene fejleszteni. Úgy látom, a gyermekek jó kezekben vannak - állapítja meg Hauk Antal, az egykori BTC-focista. A kissrácot Vidojkovics Alexandernak hívják, hétéves lesz augusztusban. - Otthon gyakorolni is szoktunk, a futball alapelemeit ismételjük át. Elõfordul az is, hogy együtt nézzük meg a tv-ben a meccsközvetítést.
A füvön az egyik mérkõzést Szabados József, a PMFC NB I-es labdarúgója "vezeti". Itt éppen edzõi minõségében mûködik közre: - Számomra jó rákészülés ez a Fradi elleni bajnokira. Késõbb is szeretnék gyermekekkel foglalkozni. Schneider Gáborral, a PMFC volt pályaedzõjével közösen már van egy korosztályos csapatunk, 26 srác tartozik hozzánk. Most is négy csapattal vagyunk itt.

A mindszentgodisai Nidermayer Józseféknél többen adják az ukázokat a következõ meccsre készülõ fiúnak, de persze a leghozzáértõbb az édesapa. Régebben a falu megyei III-as csapatában focizott, ott szerepel a legnagyobb fia is, 17 évesen már a felnõtteknél játszik. A középsõ gyermek lány, Komlóra a legkisebbel jöttek, Máté büszkén viseli a Ronaldinho-mezt: - Nálunk a foci körül forog minden. Az apósom játékvezetõ, a nagyobbik fiamnak is megvan már a vizsgája - közli a családfõ.

Bólyban a fiúk tornája után délután a kislányok veszik át a terepet.
Ránézésre legföljebb a copfok, hosszú szõke tincsek mutatják a különbséget, persze, majd ha megkezdõdik a meccs, látni fogunk egyebet is, súgják az elõítéletek fõként az esetleg maradó fiús apáknak. Aztán, ahogy a gyerekek belemelegszenek, úgy alakul a kép elõbb csodálkozó hümmögéssé, majd osztatlan örömöt hozó, immár a legvadabb feministák által is megsüvegelhetõ elismerõ buzdítássá.
A "csattanások" terén egy érdekesség is megfigyelhetõ: miközben egy-egy rúgásnál, esésnél a hatéves fiúcskák néha már-már Oscar-díj-gyanús szenvedést tudnak produkálni, a lányok szemében, ha meg is csillan egy-egy könnycsepp, hamarabb fölállnak és futnak tovább. - Ez nemcsak genetika - avat be évtizedes edzõi tapasztalatába e kérdésben Vér Margit, a baranyai nõi alközpontvezetõ, - hanem benne van az is, hogy a fiúk több felnõtt meccset látnak a tévében és hamarabb eltanulják a "trükköket". Emellett sok kisfiú csak szülõi indíttatásra, és ilyen esetben nem is igazán nagy kedvvel focizik, és "szenvedésével" is bizonygatni akarja, hogy nem itt kellene lennie. A lányok viszont szinte kivétel nélkül maguk választják a sportágat. - Baranya a nõi foci terén igencsak a sor végén kullog. Gyerek még csak lenne, de sokszor nem tudjuk õket fogadni, olyan kevés a szakember. De még elkeserítõbb, hogy az egyesületek sem fogadókészek, tudok olyan Pécs környéki klubról, ahol kis híján "meglincselte" a klubelnök a lánycsoport indításának ötletével elõálló edzõt... - teszi hozzá.

A Bozsik Akadémia története
Hároméves múltra tekinthet vissza a Bozsik Akadémia, amelyben 2002. március 27-én tartották az elsõ tornákat, akkor az országban 300 településen. A célkitûzés a minél egységesebb, szervezettebb utánpótlás-nevelés, amely az addigiaknál sokkal nagyobb létszámú gyermekfutballistát mozgat meg. El kellett dönteni, hogy az iskolai vagy az egyesületi utánpótlás-nevelés kapjon nagyobb hangsúlyt, kezdetben a kettõ egymás mellett létezett, mára az egyesület az elsõdleges. Az elsõ Bozsik program 2-nek 2003. október 30-ra fogyott el a pénze, akkor fejezõdött be. A képzés során eleinte a fiúk és a lányok együtt kezdtek volna futballozni, nem titkoltan azzal a céllal, hogy a nõi futball bázisát is tömegessé tegyék.

Egy év szünet után 2004 õszén találtak rá két, a magyar gazdaságban multicégnek mondható vállalatra, akik odaálltak a labdarúgó utánpótlás mögé, és névadói is lettek az így OTP-MOL Bozsik Labdarúgó Akadémiává váló képzési rendszernek. A két támogató 500-500 millió forintot adott a program szakmai részére, és 50-50 milliót a népszerûsítésére. Áprilistól 280 helyszínen 1102 csapat, 32 ezer fiú és kétezer lány lépett pályára a kiskörzeti tornákon.

Akik képeznek Baranyában Rónai István a utánpótlás instruktor, négy alközpontvezetõ és 39 edzõ foglalkozik a program keretében a fiú futballistákkal. Közülük 31-en B, négyen pedig A-licenccel rendelkeznek, és az U7, U9, U11-es korosztályokban összesen mintegy 1500 gyereket oktatnak a labdarúgás alapjaira.

Rónai István, a Baranya Megyei Labdarúgó Szövetség utánpótlás instruktora

Az OTP-MOL-Bozsik Akadémiára azért van szükség már hétéves korban, mert 6-12 éves korig a legjobb az idegrendszer mozgástanulási képessége, idõben kell az labdarúgásra fejleszteni. Más sportágak is ebben a korban kezdik csábítani a gyerekeket, mi sem maradhatunk le, ha tömegesíteni szeretnénk, és el akarjuk érni a sportág felemelkedését. Cél az is, hogy egyesületekben történjen a nevelés, ahol olyan futballisták tanítják a gyerekeket, akik példaképpé is válhatnak. Baranya alapvetõen átlagos megyének számít, a nehézséget a sok kis települése jelenti, hiszen 800-as lélekszám alatt már nem lehet U7-es, U9-es és U11-es csapatot is kiállítani, ami pedig részvételi feltétele a Bozsiknak.

Bien József, a Komlói Bányász U13-as utánpótláscsapatának edzõje

Természetesen jó elképzelésnek tartom az OTP-MOL-Bozsik-programot, hiszen az itt felfedezett tehetséges gyerekekbõl az egyesületek, így például a Komlói Bányász is profitálhat majd. Az egyik nagy problémát abban látom, hogy a kisebb településeken nehéz öszszeszedni az elõírt létszámot, szinte minden fiúnak és lánynak futballoznia kellene.  Összességében azonban ez a program az utánpótlás és így a magyar futball felemelkedését szolgálja, tehát mindenképpen folytatni kell, nem szabad hagyni, hogy újra befucscsoljon

Márton Gábor, a PMFC korábbi válogatott, volt idegenlégiós játékosa

A honi utánpótlás-nevelés helyzetérõl véleményt tudok formálni. A jelenlegi viszonyok katasztrofálisak, abból, hogy milyen kevés használható gyerek kerül fel a nagycsapatokhoz, pontosan le lehet mérni, hogy hol is tartunk. A srácokon látszik, hogy nem megfelelõ képzést kapnak, nincsenek tisztában alapvetõ dolgokkal sem, például nem tudják rendesen levenni a labdát. Ráadásul egyre kevesebb példaképre tudnak felnézni, pedig ez is rendkívül fontos vonzerõt jelent. Korábban mindenkinek megvolt a saját kedvence, én például óriási Törõcsik András-fan voltam.

Vélemények

Horváth Zsolt szülõ (Komló) - Zsolt a fiam neve is, hat és fél éves, négyesztendõs kora óta focizik. Egyedüli gyermek, a focit nagyon szereti, még a mese sem érdekli, ha labdarúgásról van szó. Eddig nyolc tornán voltunk a Bozsik Akadémia keretében, ebbõl hatszor gólkirály lett. Jó csapatuk van, Baranyában mindenkit megvernek. Itt, Komlón odafigyelnek az utánpótlás-nevelésre és ez jó dolog.

Ifj. Horváth Zsolt (Komló) Az angol és a spanyol focit szeretem nézni a Sport1-en, a Real Madrid a kedvenc csapatom és szerintem Zidane a legjobb játékos.

Hergert Dávid (PMFC) - Tavaly szeptember óta járok focizni, szeretem. Izomlázam még sohasem volt. Edzõm, Szabados Józsi bácsi szerint jól szerelek és sok gólt megakadályozok. Beckham a kedvencem.

Forrás: a megszûnt bozsikakadémia site,
melynek szerepét weblapunk átvette

Baranya István, MLSZ Iskolai Programigazgató
Dr. Járai Róbert, Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet, sportpszichológusa
Dr. Petrekanits Máté, Humet Klinika, Élettanász, Laboratórium vezetõ

A tábor megvalósításának idõszerûsége, szükségessége:

A Magyar Labdarúgó Szövetség „Magyar Futball Jövõjéért” címû közép-hosszú távú szakmai programja kiemelt szerepet tulajdonít az egységes szakmai elveken alapuló, átlátható és a kizárólagosan az MLSZ irányítása alá tartozó egységes utánpótlás-nevelési rendszernek.

Fõ célkitûzés nem lehet más mint az utánpótlás korú labdarúgók tömegbázisának szélesítése, az igazolt labdarúgók számának növelése.
Két „gazdasági óriás” az OTP Bank és a MOL Rt. által létrehozott és támogatott OTP-MOL Bozsik Akadémia nagy lendületet adott az egyesületi utánpótlás képzésnek.
E mellett az állam – a NUPI-n keresztül - elsõsorban az iskolai program célkitûzéseit, szakmaiságát támogatta. A két program jól illeszkedik egymáshoz, hiszen az iskolai programból kiválasztott tehetségek kerülnek az egyesületekhez, ahol igazolt labdarúgóként az OTP-MOL Bozsik Akadémia programjában egyesületi színekben folytatják tevékenységüket.

Természetesen az iskolai futball a szakmaiság mellett szociális szerepet is betölt.
Mindkét program csúcspontja a Nyári Zánkai Labdarúgó Tábor. 2005. nyarán négy (MLSZ-NUPI Iskolai Tábor, OTP-MOL Bozsik Akadémia, Up. Szakmai Konferencia, Up. Nemzetközi Torna) egymásra épülõ labdarúgó szakmai program vette kezdetét Zánkán. Az alábbi szakmai elemzésekkel az MLSZ-NUPI Iskolai Tábor szakmai, pszichológiai, sport-élettani felméréseinek korrelációs mutatóit szeretnénk bemutatni.
A Magyar Labdarúgó Szövetség történetében soha nem volt még olyan kezdeményezés, amely - nyári tábor keretében - az ország minden megyéjébõl kiválasztott a legtehetségesebb fiatal iskolai labdarúgókat összefogja, reprezentatív módon, a kor legkiválóbb szakmai ismereteinek segítségével felmérje, tesztelje (pedagógia, pszichológia, antropológia, élettan). De talán még ennél is fontosabb az a kezdeményezés, hogy a nyári táborral a labdarúgás népszerûsítése – a sportág számára tömegeket jelentõ iskolákban – szervezett formában, országos szinten való teljes lefedettséggel történjen meg. Természetesen az iskolai táborral az is célunk, hogy a megyék legkiválóbb iskolai labdarúgóinak – a szakmai felmérésen, tesztelésen mellett – a kikapcsolódásra, nyaralásra, a közösségi életre is kerüljön sor. Kiemelten fontos a kísérõ, táboroztató pedagógusok jelenléte, a tábor keretein belüli továbbképzése és véleményformálásuk az iskolai labdarúgás jövõjérõl. Az alapot, az ötletet az elmúlt évi Zánkai Egyesületi Utánpótlás Labdarúgó Tábor szakmai sikeressége adta. A Magyar Diáksport Szövetséggel való megállapodás alapján idén, a csapatai közül a 1994. és az 1995-ben született (U-10, U-11) iskolás gyermekek számára szervezzük a tábort. Megyénként két iskolai kispályás csapat 2 x 8 fõ azaz 16 tanuló és két kísérõ tanár kapott meghívást. A táborozást két turnusban szerveztük, turnusonként 10-10 megyével. Összesen tehát 2 x 160 fõ gyerek (320 fõ) és 2 x 20 fõ pedagógus (40 fõ).

Szakmai tevékenység, orvosi, pszichológiai felmérések, tesztek:

a.) Szakmai tevékenység:
A program szerint minden megyei csapat (megyénként két csapat) csoportokba sorsolva két „alaptornán” mérte össze a tudását. A csapatok tornánként három mérkõzést játszottak. A két alaptorna alapján kerültek kiválasztásra a válogatott csapatok. Természetesen elsõ az volt, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, megszeressék a futballt, sikerélményük legyen. A kísérõ testnevelõkre is fontos feladat várt, hiszen a Bozsik OTP-MOL Program szakmaiságának megfelelõen kerültek lebonyolításra, megszervezésre a tornák. Mindez jó elõkészítõ minta az õsszel kezdõdõ Iskola Program szervezéséhez.

b.) Orvosi vizsgálat, antropometriai felmérés:

Alapvizsgálatok: szív- és keringés, légzés, egyebek

Testösszetétel: A testösszetétel az emberi test egészén belül az egyes összetevõk, szövetek arányát jelenti. Ennek eredményeként elkülöníthetõ a mért testtömegben az izom, a csont, a zsír, és a rezidum (belsõ szervek) tömegének mennyisége (kg) abszolút értékben, továbbá meghatározható az egyes testösszetevõk testtömeghez viszonyított (%) relatív aránya is. A relatív izom- és zsírtömeg, valamint a testösszetétel és az életkor ismeretében kilogrammban kifejezve határozható meg az egyén kívánatos testtömege. A konstitúció és a becsült csonttömeg alapján jellemezhetõ az egyén erõsíthetõsége, illetve az erõsítés "gazdaságossága". A túlzott izomtömeg az állóképesség és a gyorsaság rovására megy.
A túlzott zsírtömeg a teljesítményt és a várható élettartamot csökkenti. A hízásra való hajlam elõre jelezhetõvé, illetve a kóros soványság elkerülhetõvé válik vizsgálataink segítségével.

A várható testmagasság becsülhetõ!!!

c.) Pszichológiai teszt:

A felmérés során 4 kérdõívet töltöttünk ki a gyerekekkel.

• Az elsõ kettõ sport motivációs kérdõív, amelyek arról informálnak, hogy milyen jellegû motivációval rendelkeznek a gyerekek a sporttal kapcsolatban. Erre azért van szükség, mert elméletileg a különbözõ motiváció fajták másképp hozhatóak összefüggésbe az eredményességgel és kitartással. Erre azért is kíváncsiak lennénk egy nyomkövetéses vizsgálatban a késõbbiek során, hogy a motiváció mennyiben használható fel a tehetség kiválasztásában kiegészítve az antropometriai és fiziológiai vizsgálatokkal.
• A harmadik kérdõív egy szorongás-vizsgáló kérdõív, ami azt mérné, hogy a sportban milyen mértékû és jellegû szorongást élnek át a gyerekek. Erre azért van szükség, mert a sportteljesítményt nagymértékben befolyásolja a szorongás mértéke. Ez az egyik legfontosabb sportteljesítményt befolyásoló pszichés tényezõ.
• A negyedik pedig egy személyiség kérdõív, amit arra használnék, hogy a tehetségességgel, motivációval és szorongással, valamint az egyéb mérésekkel hozzam összefüggésbe a személyiségjellemzõket.

Motiváció vizsgálata

A felmérés során alkalmazott Sport Motivációs Kérdõív segítségével a gyerekeket arról kérdeztük, hogy melyek azok a tényezõk, amelyeket a legfontosabbaknak tartanak ahhoz, hogy focizzanak. Tulajdonképpen ez nem jelent mást, mit azt, hogy miért fociznak a gyerekek ilyen korban.

A kérdõívre adott válaszok elemzése során a sport motiváció alapvetõen két fajtáját különböztethetjük meg.

A külsõ motiváció azokat a tényezõket foglalja magában, amelyek a környezet, az edzõ, vagy a szülõ, tehát a gyermek személyiségétõl független hatások révén befolyásolja a gyermek viselkedését, jelen esetben a labdarúgásban való részvételét. Ilyen tényezõk például a szóbeli dicséret, a tárgyi jutalom, az elismertség, vagy a szóbeli feddés, büntetés, a játékban való részvétel tiltása.
A gyermek sportbeli képességeinek fejlõdése szempontjából természetesen szükség van ezekre a külsõ tényezõkre, hiszen csak ezek révén lesz képes alkalmazkodni azokhoz az elvárásokhoz, melyek a labdarúgás világához szorosan hozzátartoznak. Az évek elõrehaladtával ezeket a szabályokat a gyermekek saját, belsõ világuk részének fogják fel, és ezen belsõ viszonyrendszer révén lesznek képesek egyfelõl megfelelõen alkalmazkodni az elvárásokhoz, szabályokhoz, másfelõl képességeikrõl ilyen módon lesznek képesek objektív képet alkotni.

A belsõ motiváció szemben a külsõ motivációval, a gyermek szükségleteinek kielégítését szolgálja, függetlenül a környezet elvárásaitól.
A sport és azon belül a labdarúgás szempontjából a legfontosabb szükségletek:

• a játék élvezetének szükséglete a legfontosabb ebben a korosztályban. Sõt, a sportpályafutás egészén átível ez a szükséglet. A legkönnyebben sebezhetõ, de a legegyszerûbben fenntartható gyermeki igény. Minden foglalkozás, edzés, mérkõzés elsõsorban játék kell, hogy legyen. Ha a gyermek úgy érzi, hogy az edzés feladat, a verseny pedig arról szól, hogy kupát kell nyerni és oklevelet, akkor az már nem játék.
• az új ismeretek megszerzése, mely azt jelenti, hogy a gyermek számára nagyon fontos, hogy minden edzésen új dolgokat ismerjen meg szeretett sportjáról, és érdeklõdését fenn tudja tartani. Ezek közé tartozik az életkori sajátosságoknak megfelelõ taktikai elemek elsajátítása, új mozgáselemek gyakorlása, cselek, mérkõzéshelyzetek, szituációs gyakorlatok végrehajtása. Amennyiben ez a szükséglet nem kielégíthetõ a gyermek számára, olyan elfoglaltságot keres magának, amivel le tudja kötni figyelmét.

• a befejezettségre törekvés a harmadik szükséglet. Minden gyermek számára fontos, hogy amit tesz, annak célja legyen. Fontos megosztani velük azt, hogy mit miért tesznek, tanulnak meg, vagy gyakorolnak. Erre azért is szükség van, hogy mérkõzéseken, versenyeken fel tudják ismerni az edzésen gyakorolt helyzeteket, és így megfelelõen képesek legyenek alkalmazni azokat. Teljesítményük saját maguk számára is csak akkor értékelhetõ (és kapcsolható össze az edzõ, testnevelõ értékelésével), ha céljaik vannak, és el is tudják érni azokat.

A külsõ-belsõ motiváción keresztül a környezet és a gyermek személyiségének aktív, következetes kapcsolata segíti elõ a képességek legoptimálisabb fejlõdését. Éppen ezért törekedni kell a gyermek szükségleteinek maradéktalan kielégítésére a labdarúgás világának, szabályrendszerének, a csapat többi tagjainak elvárásait, törekvéseit figyelembe véve.

A motivációs kérdõív eredményeit négy grafikonon jelenítettük meg. A grafikonokon a vizszintes tengelyen a válogatott csapatok szintjeit különböztettük meg. Az 1. szint a legmagasabb, az 5. szint a legalacsonyabb értéket jelenti.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

Következtetések:

A legmagasabb szintû válogatottba került gyermekek mindhárom belsõ motiváció értéke elmarad az alacsonyabb szintû válogatott csapatokba választott gyermekek motiváció értékeitõl (1. ábra, 2. ábra, 3. ábra). Ez a játék élvezetének motivációját tekintve (1. ábra) figyelmezetõ jel. Ugyanis ezek a gyerekek nem élvezik annyira a játékot, mint kevésbé jó képességûnek választott társaik és kisebb mértékben érdeklõdnek a labdarúgás iránt, mint kortársaik (2. ábra).
Ez utóbbi önmagában nem lenne probléma, hiszen a jobb képességû játékos „többet tud” a játékról, mint a többiek még ebben a korosztályban is, de intõ jel lehet abból a szempontból, hogy az érdeklõdésüket nem köti le teljes egészében az edzés. Ezt a problémát úgy lehet orvosolni, ha az azonos képességû gyermekeket külön csoportba rendezhetnék az edzõk, testnevelõk, így azokkal többet lehetne foglalkozni, akiknek a jelenlegi információmennyiség már nem kielégítõ.
A befejezettségre törekvés motivációja is alacsonyabb a jobb képességû játékosoknál (3. ábra). Ez azért fontos, mert a feladatok céltalan gyakorlása, az érdektelen feladatok vég nélküli ismétlése aláássa ezt a törekvést. Hiszen ezeknek nincs helye edzéselméleti nézõpontból sem. A külsõ motivációban viszont egyértelmûen magasabbak a jobb képességû gyermekek (4. ábra). Ez talán a felmérés legnagyobb tanulsága. Ugyanis azok a gyerekek, akiknél a külsõ motiváció nagyobb, mint a belsõ motiváció hamarabb hagyhatják abba a sportot, jobban szoronghatnak egy teljesítmény helyzetben, így viselkedésük következményeit tekintve rosszabb helyzetben vannak, mint azok a gyerekek, akiknél a belsõ motiváció fontosabb, mint a külsõ.

A képességek fejlõdésének késõbbi szakaszában (úgy 12-13 éves kor körül) valóban lényeges szemponttá válnak a külsõ tényezõk a motiváció szempontjából. De nem 10-11 éves korban!
A hangsúly a gyermekek sport iránti kapcsolatában áttevõdik a játékosságról az érmekre, az oklevelekre, az így megszerezhetõ hírnévre. Nem a gyakorlás lesz az elsõdleges, és az elvégzett munkáért járó elismerés, hanem az, hogy õk legyenek a legjobbak, mert ezt jutalmazzák még most is az edzõk, testnevelõk. A kiválasztásban ezek szerint sokkal fontosabb szempont még a gyermek személye, mint a valódi munka, kitartás vagy gyakorlás színvonala. Ezt próbálja az OTP-MOL Bozsik program olyan módon kiküszöbölni, hogy a mérkõzések, tornák során a rúgott gólok számát, a mérkõzés végeredményét nem veszi figyelembe. Azonban ez kevés. Az edzõknek, testnevelõknek is hasonló szemlélettel kell viseltetniük a 10-11 éves korosztállyal kapcsolatban.

A gyerekek saját képességeikrõl alkotott fogalmainak vizsgálata

Minden embernek van fogalma arról, hogy bizonyos helyzetekben mire képes, mit tud megoldani és mit nem, milyen feladatokkal képes megbirkózni, és melyek azok, amelyekbe nagy valószínûséggel bele fog bukni. Tisztában vagyunk saját képességeinkkel. Ezt a tudást, melyet saját képességeinkrõl alkotunk, nevezzük kompetenciának. A zánkai pszichológiai felmérések során egy kompetencia kérdõív segítségével megnéztük, vajon a gyerekek milyen képet festenek saját képességeikrõl. Nem csak a sporttal kapcsolatos képességeikre voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogy társakkal való viszonyaik kialakításában milyen képességekkel rendelkeznek, hogyan tudnak a többiekkel, a csapat tagjaival barátkozni, illetve milyen szintû önbizalommal rendelkeznek. Az önbizalom fogalmát úgy határoztuk meg, mint a saját magunkba vetett hit mértékét.

• Az ügyesség a labdarúgással kapcsolatos képességekrõl alkotott fogalomnak felel meg. Mennyire tartják magukat jó játékosnak.
• A társas viszony a barátkozás, a társakkal való kapcsolat kialakításának képességét jelenti.
• Az önbizalom pedig általánosságban a saját magukról alkotott képnek felel meg.

5. ábra

6. ábra

7. ábra

Következtetések:

Mint látható, az ügyesség (5. ábra) és társas viszony (6. ábra) tekintetében számottevõ különbség nincs a gyerekek között aszerint, hogy melyik válogatottba kerültek. Megemlítendõ viszont, hogy a legjobb képességû játékosokat társaik sokkal jobban „kedvelik”, mint az alacsonyabb szintû válogatottak tagjait.
Ellenben az önbizalom alacsonyabb a jobb képességû játékosok esetében, mint a többieknél (7. ábra). Ez az eredmény azzal magyarázható, hogy ezek a gyerekek kevésbé vannak tisztában saját képességeikkel, mivel környezetük és ebbõl kifolyólag saját maguk számára is az eredmények fontosak, és nem az ahhoz vezetõ út. Teljesítményük, saját maguk megítélése sokkal inkább az edzõ, szülõ értékelésétõl, a külsõ megerõsítésektõl függ, mint saját maguktól. Képességeikkel, éppen ezért, nincsenek teljes mértékben tisztában.

A teljesítmény szorongás vizsgálata

A sportpszichológiai kutatásokban a legtöbbször vizsgált jelenségek közé sorolható a teljesítmény szorongás. Nagyon röviden ez azt a negatív, rossz érzést jelenti, mely a sportolókat a mérkõzések, versenyek elõtt vagy alatt hatalmába kerítheti, így csökkentve teljesítményüket. Nagyon sok elmélet született arról, vajon milyen tényezõk játszhatnak szerepet a teljesítmény szorongás kialakulásában. Leginkább a mérkõzések, versenyek kimenetelének bizonytalansága, a képességekbe vetett hit hiánya, az eredménycentrikusság, a büntetéstõl, szégyentõl való félelem állhat a háttérben. Azonban nem önmagukban ezek a tényezõk okozzák a teljesítmény romlását, hanem az, hogy a sportoló már mérkõzés közben elkezd ezekkel foglalkozni. Így a koncentráció zavart szenved, és a teljesítmény hirtelen romlani kezd.

8. ábra

Következtetések:

A teljesítményszorongás (8. ábra) vizsgálata során megállapítottuk, hogy átlagban a különbözõ képességekkel rendelkezõ gyerekek között nincs jelentõs eltérés a szorongás mértékét tekintve, a legjobb képességû játékosok szorongás értéke azonban az egyik legalacsonyabb a csoportok között. Feltételezhetõen ez azzal hozható összefüggésbe, hogy teljesítményük az elvárásokhoz képest megfelelõ, vagy a várakozásokhoz képest alacsonyabb teljesítmény nem jár szigorú következményekkel.
A teljesítményszorongás értelmezése egyéni szinten sokkal fontosabb, éppen ezért a név szerinti egyszerûsített pszichológiai profilban ennek mértékét feltüntettük. Ha a teljesítményszorongás magas, az elõzõ bekezdésben említett tényezõk figyelembe vételével, a gyermek számára egy támogató, megerõsítõ környezet kialakításával a szorongás mértéke csökkenthetõ.

Összefoglalás

Az antropometriai vizsgálatok alátámasztották a tehetségen alapuló szakszerû kiválasztást. Ezek alapján elmondható, hogy a magasabb szintû válogatottakba bekerült gyermekek Dr. Petrekanits Máté és munkatársai által meghatározott, labdarúgás szempontjából lényegesnek tartott értékekben jobb mutatókkal rendelkeznek, mint az alacsonyabb szintû válogatott csapatokba került gyermekek. Ezen mutatók közé tartozik a magasság, a várható magasság az izomszázalék és a csontszázalék.
A kiválasztás és az antropometriai értékek között olyan nagyfokú az összefüggés, hogy ki lehet mondani, az edzõk, testnevelõ tanárok képesek szakszerûen kiválasztani a tehetséges gyermekeket az antropometriai, testalkati tényezõk alapján.

A pszichológiai felmérés eredményei alapján azonban néhány dologra fel kell hívni a figyelmet.
A gyermek képességeinek optimális fejlõdése szempontjából rendkívül fontos a belsõ motiváció fenntartása. Ezt érdekes, játékos, célirányos gyakorlatokkal lehet a leginkább elõsegíteni. A jutalmazások, megerõsítések ne a gyermek személyének szóljanak, hanem az elvégzett munkának.

• A gyakorlás legyen inkább minõségi, mint mennyiségi.
• A céltalan, egyszerû feladatok csökkentik az érdeklõdést.
• A mérkõzések, edzések a játékosságról szóljanak. Ne a gyõzelem legyen a cél. Gyõztesbõl mindig csak egy van. A gyermeki akarás, igyekezet, kitartás, gyakorlás legyen a megerõsítések célja ebben a korban.

A 2005. évi zánkai gyermek labdarúgó tábor tapasztalatai az antropometriai mérések szempontjából

A növekedés, fejlõdés és érés összetett biológiai folyamat, melynek végeredményeként belsõ (genetikai) és külsõ környezeti hatás eredõjeként alakul ki az adott életszakaszt jellemzõ morfológiai és funkcionális állapot. A harmonikus gyermekfejlõdés egyik külsõ környezeti feltétele a fejlõdõ gyermek rendszeres fizikai aktivitása, jelen esetünkben a labdarúgás.
Tanulmányoznunk kell a százalékban megadott a relatív adatokat, de az abszolút értékeket is figyelembe kell venni a sportág, vagy a sportágon belüli szerepkörválasztásnál. Vannak ugyanis olyan antropometriai adatok pl. a testtömeg, izomtömeg amely érzékenyebben válaszol a külsõ környezet ingereire, edzésekre és vannak olyanok amelyek kevésbé, mint pl. a csontszélességek vagy a testmagasság). Így a csontok hosszúsági és szélességi mutatói, illetve a méretváltozások sebessége genetikailag meghatározott
A rendszeres fizikai aktivitás (labdarúgás és hozzá tartozó környezeti hatások) kedvezõ és kedvezõtlen hatásai azonban nemcsak a testi fejlõdés, a testösszetétel vagy az élettani és motorikus teljesítõképesség szempontjából értékelendõk, hanem a pszichés funkciókra is hatnak vagy fordítva.
Az antropometriai vizsgálatokkal párhuzamosan a pszichológiai vizsgálatokat Dr. Járai Róbert végezte.
Az alkalmazott antropometriai eljárások:

• a növekedési típus – Conrad (1963),
• a szomatotípus becslésére – Heath és Carter (1967)
• a testösszetétel becslésére Drinkwater és Ross (1980),
• a várható testmagasság Mészáros és Mohácsi (1983).

A testösszetétel jellemzése (Drinkwater és Ross 1980)

A Drinkwater és Ross (1980) által közölt testtömeg frakcionálási technika az antorpometriai gyakorlatban a mai napig az egyetlen valid, négykomponensû eljárás. A szerzõk gondolatmenetében az emberi testtömeg: a csont-, az izom-, a zsír és reziduális tömeg összege. Az egyes összetevõk abszolút vagy relatív (a testtömeg százalékában kifejezett) értékének antropometriai úton történõ becslésére a következõ összefüggéseket írták le tetemek analízise után.

• CSONTTÖMEG = 02 x L x k5 ahol: 02 = 0,25 (könyökszélesség + térdszélesség + csuklószélesség +bokaszélesség); L = testmagasság; k5 = 1,25.
• IZOMTÖMEG = r2 x L x k7 ahol: r = 0,125 (laza felkarkerület/3,14 – 0,10tricepsredõ +combkerület/3,14 – 0,10 frontális combredõ + lábszárkerület/3,14 – 0,10 mediális lábszárredõ +mellkaskerület/3,14 – lapockaredõ); L = testmagasság; k7 = 6,41
• ZSÍRTÖMEG = d x S x k6 Ahol: d = 0,2 (0,5tricepszredõ + 0,5lapockaredõ + 0,5hasredõ + 0,5combredõ + 0,5mediális lábszárredõ); S = testfelület Du Bois és Du Bois (1915) módszerével becsülve; k6 = 0,072.
• REZIDUÁLIS TÖMEG = b x L x k8 ahol: b = 0,1667 (vállszélesség + csípõszélesség + mellkasszélesség) + 0,5mellkasszélesség; L = testmagasság, k8 = 0,35.

A relatív testzsírtartalom becslése Parízková (1961) módszerével

A különbözõ testzsírtartalmat becslõ módszerek eredményei közötti (gyakran markáns) különbség indokolja olyan eljárás alkalmazását is, amellyel az adott népességre vagy korosztályra vonatkozóan reprezentatív minták vizsgálata után nyert viszonyítási értékek állnak rendelkezésünkre. Vizsgálatainkban az általánosan ismert Parízková (1961) eljárási javaslatai alapján is gyûjtöttük az adatokat. E módszer egyformán alkalmas a felnõttek és a gyermekek, valamint a nõk és a férfiak relatív testzsírtartalmának számítására.

Metrikus index

A metrikus index a mellkas átmérõinek (szélességének és mélységének) a testmagassággal korrigált lineáris függvénye (kerekdedségi mérõszáma), amely érvényességi folyamatában azonban az egész test piknikus vagy leptoszom jellegére jellemzõnek bizonyult. A mérõszámmal kapcsolatos tapasztalatok növekvõ száma arra utal, hogy a csontméreteken alapuló metrikus index azt jelzi, hogy mi, mikor és hogyan valósult meg a magunkkal hozott (öröklött) tendenciákból.
Az indexérték pozitív értéktartományába tartoznak a piknikussal rokon piknomorfok. Az átmeneti, úgynevezett metromorf jelleg az enyhén negatív értéktartományba esik.

A fiúk és férfiak metrikus indexének számítására szolgáló matematikai összefüggés a következõ:

MIX = 0,16 (MMG – 0,26TTM + 0,80MKS – 2,61) R = 0,999

Az egyenletben: MIX = metrikus index, MMG = mellkas mélység, TTM= testmagasság, MKS= mellkas szélesség (mindhárom adat centiméterben), R= többszörös korrelációs együttható, amely az egyenlet és a nomografikus értékek egyezését mutatja. A következõ ábra a vizsgált labdarúgók metrikus indexeit mutatja. Értékelhetõ matematikai különbség nincs.

Kilógramm és a becsült izom tömeg kapcsolata (3. dia)
Ez dia nagyon fontos információt mutat ugyanis, ha valaki nagyon nyúlánk testalkatú, akkor magas a relatív izomtömege, az abszolút izomtömege viszont alacsony, és ezért az ilyen típusú játékosokból labdajátékos vagy hosszútávfutó lesz. Akik alkalmasak valóban a minõségi sportra, azok inkább a leptomorfokból, és még inkább a metromorfokból, vagyis a nyúlánk és az atléta alkatú gyermekekbõl lesz.
A piknomorf és extrapiknomorf típusok piknikus testalkatúak, akiknek a relatív izomtömege láthatóan alacsonyabb. Itt azonban megugrik az abszolút értéke az izomnak. Nagyobb a tömege. Ezekbõl a típusokból lehetnek a vágtázók, súlyemelõk, de egy technikás, jó rúgóerõvel rendelkezõ csatár is lehet ilyen testalkatú.

Látható, hogy a 394 gyermekbõl - akikre a vizsgálat kiterjedt - 208 gyermek „atléta termetû”, tehát ezekbõl az alkati adatokat figyelembevéve lehet minõségi sportoló. Ugyanakkor csak 32 % azon játékosok aránya, akik 180 cm feletti magassággal fognak rendelkezni.
Labdarúgásban nemzetközi szinten az átlagmagasság megközelíti a 190 cm-t, míg a hazai NB. I. elsõ hat csapatának az átlagmagassága is 180 cm felett van.

Nyúlánk termetûeknél 90 fõ (69.23 %) a 180 cm feletti magasság elérhetõsége. Ez nagyon jó arány. Ezekbõl jó fizikumú sportoló, labdarúgó lehet.

A jobb szélsõ ábrán az látható, hogy a Conconi tesztnél hogyan emelkedik a pulzus, és látható, hogy hol alakul ki a töréspont, az anaerob-küszöb.

Sokszor az edzõk „ódzkodnak”, mert nem tudják, hogy mekkora igénybevételt jelent a játékosok keringésére a Conconi teszt. Nos a fenti két grafikon tökéletesen mutatja, hogy a teszt intenzív szakasza a bal oldali játékos esetében 6 perc 45 másodperc, míg a másik ábrán 6 perc 15 másodperc.

Ezen a két pulzus hisztogramon azt lehet látni, hogy milyen intenzitás tartományokban játszottak a játékosok. A bal oldali ábrán a játékos a második félidõ 48,8 %-ban 190 és 200 közötti pulzustartományban dolgozott, ez idõben 12 perc 05 másodpercet jelent, míg a másik 8 perc 20 másodperc idõt (22,7 %-ot) töltött el 200-210 közötti pulzus értékek között.
Ezek nagyon komoly értéket (terhelést) jelent fõleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy egy félidõ 20 percig tartott.

Pulzusgörbe alakulása mérkõzésen
Az árán jól látható, hogy a mért játékos terhelése szabálytalanul szakaszos, a nagyobb intenzitás után alacsonyabb szakaszok következnek. A játékban a játékos keringésének dinamikája a döntõ, vagyis az, hogy hogyan tud alkalmazkodni ezekhez a terhelésekhez.
Ezen a mérkõzésen viszonylag „kényelmesen” kezdtek a csapatok, lassan emelkedett az intenzitás.

Két 20 perces félidõben két különbözõ játékos terhelését mutatjuk be.
A játékosok a 170-198 pulzusértékek között dolgoztak a játékidõ nagy részében. Például az elsõ félidõben mért játékos esetében ez 24,5 % + 30,4 % + 9,2 %, játékidõben 14 perc 05 másodperc.

A képeken a Conconi (vagy inga) teszttel történt anaerob küszöb megállapítása és az összesített eredmények láthatók. A bal oldali a tavalyi, míg a jobb oldali az idei adatokat mutatja.
A 2004-es értékek között nem volt örömteli, hogy a legidõsebb korosztálynak (1989-esek) a pulzusgörbéje nagyon messzire esik a többi korosztályokhoz képest. Az 1992-es korosztálynak 170-181 között volt az anaerob küszöbe, míg 89-eseknél ez az érték 155-166 (!)
2005-ben az értékek azt mutatják, hogy az a szellemiség, amit innen Zánkáról és az UEFA edzõképzõ tanfolyamokról, továbbképzésekrõl hazavittek az edzõk azokat alkalmazták és nem hiába dolgoztak. Ugyanis az összes korosztálynál a maximális pulzus 200 fölötti volt.
A 89-esek teljesítménye is jobb volt, sõt jobbak mint egy átlagos NB.I.-es csapat mutatói! Az anaerob küszöb értékeket is magasabban mértük.

Egy ifjúsági csapatnak a mérkõzés pulzusgörbéje, 10 mezõnyjátékos eredményét egy ábrára kivetítve.
Itt is látható a mini intervallszerû terhelés. A trendvonal azt is mutatja, hogy a második félidõben a játékosok elfáradtak. A relatív oxigénfelvétel átlaga 65,27 ml/ kg, a tejsav érték 12.28 mmol/l. Az ábrán feltüntettük, ugyanebben az idõszakban mért NB. I. legmagasabb oxigén felvételû csapatának a mutatóit. Meg kell állapítani, hogy ez a 65 ml/kg feletti érték minden „igény” kielégít, még a németeknél is!

Tehát nem a keringési és légzési mutatókon múlik, hogy milyen focit játsszunk, hanem azon, hogy ezeken az élettani paramétereken belül mit tudnak nyújtani valójában a játékosok a pályán, milyen technikai-taktikai képzettséggel bírnak.
Vagyis tudnak-e focizni? Valójában ez utóbbi az igazi edzõi feladat!

Ismerve az európai utánpótlás képzési gyakorlatot, megalapozottan állíthatjuk: a Bozsik Akadémia programjai, a mindezt évente lezáró zánkai „seregszemle”, a kontinens legjelentõsebb utánpótlás futball szakmai eseményévé nõtte ki magát.
U7-U18-ig minden korosztály valamilyen szinten részt vett az OTP-MOL Bozsik Akadémia rendezvényein 2004/05-ben. Hatvanezer fiatal legkiválóbbjait hívták meg a program záró eseményére, a zánkai táborba.

Ezután a 93-89-es korosztályok legjobbjai, - évfolyamonként 160 futballista – léptek porondra.
Régiónként napi két mérkõzés, antropometriai, terhelés élettani felmérés, - az idén már mérkõzések közben is, - felkészültség elemzõ lap minden játékosról. Növelte a teljes feltérképezés hatékonyságát, hogy a 2005-ös adatokat már viszonyítani lehetett a tavaly rögzített eredményekkel.
Az 1990-es korosztály, három csapattal, közvetlenül a kiválasztó tábor után nemzetközi tornán vett részt, /amit meg is nyert a kitûnõ zágrábi Dinamóval szemben/. A nyolc csapatból az elsõ négybe mind a három Zánkán válogatott csapat bekerült. Az 1989-es korosztály Zánka után, a napokban vesz részt nemzetközi tornán, immár az õszi EB selejtezõ erõpróbájaként.

Az U15-os tornát nyert
OTP válogatott

Mintegy ezer futballista, - korosztályonként az ország legjobbjai,- több száz szakember elõkészítésével és gyakorlati részvételével került szigorú megmérettetés alá. Kollegáink önálló értékeléseket készítettek, ezzel is hozzájárultak a valós következtetések levonásához.
Ezek alapján a tények adta szigorúsággal vehetjük górcsõ alá a 2005-ben rögzítettekbõl levonható következtetéseket.

Mindenek elõtt a helyszínekrõl: Zánka, Révfülöp és Szentantalfa pályáin folytak a mérkõzések. A tábor fõhadiszállása, az Ifjúsági Centrum volt.

Zánka

Révfülöp

Szentantalfa

Meseszép földrajzi környezet mindenhol, kissé túlzsúfolt szállás lehetõségek, a már elkényeztetett gyereksereg számára, tömegétkezés.

A profi menedzsment – Bogó Ágnes igazgató, Papp Péter és csapata – figyelmessége gondoskodása segített minden résztvevõt, hogy a feladatokra koncentrálhasson. Meg kell jegyezni, hogy a 2006-os, - várhatóan tovább bõvülõ program már Zánkán két minõségi szintû pályát tételez fel.

Felmérések

A testalkati mutatók, az idén bekapcsolódottak esetében is azt jelzik, hogy a jelenlegi populációval, (60-100 ezer gyerek) még mindig nem követhetõ a nemzetközi trend.
A mért játékosok várható átlag magassága nem közelít a világversenyeken szereplõk adataihoz. Folyamatosan nõ az átlagmagasság, ma már egyre inkább 190 cm fölé kerül.
A magyar adatok átlagosan 180 cm körüli várható testmagasságot jeleznek. A minõségi kiválasztás alapvetõ követelménye a nemzetközi mutatók alapján, hogy egy tízmilliós ország négy-hatszázezer futballistából válogasson. A Bozsik Akadémia programjaiban, 2006-ban kétszázezer játékost várunk.

Terhelés élettan, mérkõzés terhelés.

Nemzetközileg bevált teszttel és a mérkõzések keringési dinamikájának rögzítésével követtük a játékosok kondícionális állapotát, a keringési rendszer felkészültségét.

Meglepõ, igen pozitív változást rögzített a felmérést végzõ szakember gárda. Valamennyi korcsoport maximális pulzus értékei átlagosan kétszáz fölé estek.
Az aerob-anaerob küszöb, melyen a nemzetközi felkészültségû labdarúgók tevékenykednek a mérkõzések alatt, 175 köröli értékeket jeleztek átlagosan.

Mindez azt jelenti, hogy a mért állomány e téren követi a nemzetközi trendet, azaz, versenyképes a legmagasabb szinttel.
A mérkõzések alatti terhelés elviselésének, vállalásának mértéke is igen kedvezõen alakul. Ifjúsági éljátékosaink, félidõnként 175-185 közötti pulzus tartományban dolgoznak igen jelentõs intervallumban.
Ez az adat megállja helyét a nemzetközi összehasonlításban.

Játék teljesítmény

A válogatók szakmai megítélése és az egyéni értékelõ teszt lapok tanulsága szerint is, itt tapasztalható a legnagyobb lemaradás:

• A különbözõ rendszerek felületes ismerete
• A technikai-taktikai felkészültség elemi hiányosságai
• A játék részelemeinek elnagyolt megoldásai
• A koncentráció szétesése
• A csapatjáték fegyelmének hullámzása
• A teljes odaadás esetlegessége

Még rengeteg más egyéb is azt mutatja, hogy a pozitív változások mellett, a szakmai munka minõségének emelése, - központba állítva a játékhelyzet megoldás készségszintjének drasztikus emelését, - a továbblépés kihagyhatatlan követelménye.

Az edzések sablonos tervezése és rutin levezetése helyett:

• állandó egyéni képzés bevezetése, (ami nem a futóedzések programozását jelenti)
• a játékkövetelmények legapróbb részleteinek kidolgozása és megtanítása
• a játékterhelés dinamikájának intenzív növelése
• az egyéni technikai tudás kiiskolázása, felépítése
• a labda nélküli koordináció skálázása
• a játékos egyéni felelõsségének növelése a felkészülésében

Sok egyéb mást is természetesen, ami feltételezi az edzõi tudást, lelkiismeretességet és teljes odaadást.

Folytatjuk ...

Tisztelt Szerkesztõség!

Gyermekem (Góman János, 1991) aki jelenleg a Dorog FC játékosa, már másodszor kapott meghívást a Zánkai Egyesületi Labdarúgó Táborba.
Külön öröm számunkra, hogy az MLSZ mellett két „nagyvállalat” a MOL és az OTP és a NUPI támogatja a programot és a tábort. Talán ilyen még nem is volt a labdarúgásunk történetében. Fiam alig akart hazajönni a táborból és már a jövõ évit emlegette, mert barátokat talált, válogatott labdarúgónak érezhette magát, az ország legjobb szakemberei foglalkoztak vele és egy olyan programnak részesének, amely történelmet ír. Mi egyszerû emberek vagyunk, a környékünkön régóta nincs élvonalbeli csapat, de a gyermekünkbõl labdarúgót és tisztességes embert szeretnénk nevelni. Ezzel a környékünkön élõ összes szülõ így van ! Most végre – az OTP-MOL Bozsik Program kapcsán – hetente tudjuk, hogy milyen tornákra kell készülni, Dorogon, Esztergomban, Tatabányán, van felszerelés, labda, minden meg van szervezve és a legjobbak eljuthatnak Zánkára.

Kérdem én: akkor az újságokban a TV-ben miért bántják a programot és kik azok az emberek? Álljanak ki és nekünk szülõknek mondják el, hogy mi a bajuk, mi a céljuk és egyáltalán mit akarnak!

Csak köszönettel tartozom a program szervezõinek, irányítóinak és arra kérem a szülõket, hogy ezt mindenki tegye meg, akinek a gyermekével foglalkoztak!
Hajrá Magyar Foci!

Tisztelettel:
Góman János szülõ
Esztergom-kertváros

Közép Dunántúl 1991-es csapata
balról az elsõ sorban a negyedik ifj. Góman János

Tisztelt Szerkesztõség!

Az oldal rendszeres látogatójaként egy ötletemet szeretném röviden megosztani Önökkel.
Látva, hogy még a Zánkán zajló utánpótlás tábor sem volt elégséges ahhoz, hogy a rendkívül inkorrekt hazai média figyelmét felkeltse, úgy gondolom szükség volna egy más jellegû csúcsrendezvényre is, hogy rövid idõre fókuszba állítsa a Bozsik Akadémiát.
Arra gondoltam, hogy az MLSZ által összeválogatott fiataloknak lehetõséget kellene biztosítani, hogy nagyobb nyilvánosság elõtt is megmutassák magukat, oly módon, hogy az MLL által szervezett téli terembajnokság döntõje elõtt felvezetõ mérkõzésként megmérkõzhetne a legifjabb korosztály válogatottja a horvátok korosztályos csapatával. A mérkõzést ünnepélyes külsõségek mellett lehetne lebonyolítani úgy, hogy az egy kisebb fociünnepet jelentsen, mintegy ezzel avatnák a fiatalokat válogatott-játékossá, ez jelentené számukra a tûzkeresztség napját. Egykori legendás edzõk, játékosok adnák át nekik elsõ válogatott mezüket, de számos egyéb dologgal lehetne ezt színesíteni. Ez a program egyszerre népszerûsíthetné az OTP-MOL-Bozsik Akadémiát, reklámot jelentene szponzorainak, akár új szponzorokat hozhatna, és erõsítené a horvát-magyar kapcsolatokat és a Liga és az MLSZ összefogását úgy, hogy mindez gyakorlatilag alig kerülne valamibe a szervezõknek.

Kérem, fontolják meg ötletemet, és ha úgy érzi, érdemes foglalkozni vele, kérem keressesenek meg, hiszen még rengeteg elképzelésem van még ezzel kapcsolatban, amiket nem írtam le.

Segítségégüket elõre is köszönöm!
Tisztelettel: Szabolcsi Ákos

Tisztelt Szabolcsi Úr! Mi köszönjük levelét. Örömmel várjuk az Ön és Tisztelt olvasóink építõ gondolatait.
Az fbt21.com szerkesztõsége.
E-mail cím: