„Nem az számít, hogy nyerünk vagy éppen vesztünk, még az se fontos, hogy jók vagyunk! Egyedül az számít, hogy játszunk-e?” Sport és család? Futball és gyermek? Nehéz kérdés! A jó szülő-gyermek viszony az alapja a gyermek jövőbeli életének. Mondhatjuk olyan fontos ez, mint egy épületnek a szilárd és erős alap. Egy ilyen erős alapra építhető fel egy esetleges sportolói karrier alakulása. Ezt a folyamatot ideális esetben a szülő támogathatja, de nem forszírozhatja a saját vágyai által hajtva. A játékos, az edző és a szülő hármas szoros és őszinte együttműködése szükséges ahhoz, hogy valóban kiemelkedő eredmény szülessen, vagy a "másik" oldalról nézve a gyermek személyiség fejlődése értékes lehessen.

Kérdés lehet?
Tulajdonképpen nem, hiszen mindenki, még a dohányosok is tudják rá a választ.
Nem!
Mégis nekünk - EDZŐKNEK, TANÁROKNAK - az e területen való tevékenységünknek minden eddiginél hatékonyabbnak kell lennie! A dohányzást a WHO (World Health Organisation – az Egészségügyi Világszervezet) a XXI. század pestisének nevezi. Ma Magyarországon 3,5 millió ember fújja, 6,5 millió meg szívja a cigifüstöt! A dohányzás következtében minden negyedórában meghal valaki.

Stressz, feszültség, ezek a labdarúgóedzők életének mindennapi velejárói. Profi szinten az állandó eredménykényszer igen komoly pszichikai igénybevételt jelent. Amikor megkérdezünk valakit, hogy mit javasol terápiaként, gondolom sokaknak elsőként a pszichológus jut eszükbe. Mi mégis azt ajánljuk, hogy: kollégák menjünk el edzeni!

A legkényesebb kérdés a szülők szerepvállalása gyermekeik futball karrierjének alakításában. Sokat megélt edzőknek szinte lehetetlen új, meglepő esettel szolgálni e téren. Nincs határa a pozitív és negatív példák sorának. Egy dolog azonban megengedhetetlen e témában: